Nemrégiben megkeresett minket a detroiti Ménage Détroit nevű zenekar, azzal, hogy ha gondoljuk írhatnánk debüt kislemezükről. Amiről írtunk is >> ITT << sőt annyira tetszett az a két dal, hogy gondoltuk készítünk velük egy interjút is. Íme:

Mit jelent a Menage Detroit pontosan?

Ez egy szójáték. Úgy kell kiejteni, mint a „menage a trois”-t. A Detroit úgy ejtendő, hogy „day-trois”, ami a helyiek által használt egyik beceneve a városnak, amit franciák alapítottak. Nevünk kicsit rejtélyes lehet azoknak, akik nem idevalósiak, de nem bánjuk, ha el kell magyarázni.

Instagramotok nézegetve azt veszem észre, hogy bele vagytok merülve a képzőművészetekbe és csináld magad mozgalomba. Suliban tanultátok vagy belőletek jön?

Mindketten szeretjük szigorúan magunk csinálni dolgaink. Mindketten úgy nőttünk fel, hogy egyikünknek sem volt elegendő erőforrása hagyományos módon, készen kapott eszközökkel alkotni, így hát megtanultuk magunknak készíteni eszközeinket. Kizárólagos készen kapott erőforrásunk a művészet és a zene. Ami hatással van ránk azt elkeverjük saját elképzeléseinkkel. Persze a „csinálj mindent magad” miatt hibák előfordulhatnak – elő is fordulnak – de mi ezzel együtt szeretjük ezt a műfajt.

Mindig ketten voltatok, vagy csak menet közben alakult így? Hallottam egy hat tagú bandáról, ami aztán kéttagúra zsugorodva nyerte el végső formáját. Vagy amikor egy basszusgitáros kivált, és kiderült, hogy igazából sosem hiányzott.

Hárman kezdtük, erre utal nevünk is. A harmadik nálunk billentyűket kezelt, mert olyan hangzást akartunk, mint a Coachwhips, de ketten jóval egyszerűbb az élet. Könnyebb időpontokat egyeztetni, teendőket megosztani. Persze próbáljuk kompenzálni, hogy csak két hangszer van. Talán egy basszusgitáros segíthetne, vagy csak még ennél is hangosabban kellene szólnunk.

A hangzásotok nagyon egyedi. Mi az oka ennek a recsegő hangzásnak? Valami trükk vagy egyszerűen csak így sikerült?

Ez is, az is. Egy kis technika meg egy csomó véletlen, amiket mi örömmel veszünk. A DIY-nak ez a kettősége „driving force” nekünk. Valahogy úgy képzeld el, hogy mi készakarva felforgatunk minden bevett sémát viszont elfelejtjük kitisztogatni a port a „4-track machine”-ből.

Talán naiv a kérdés vagy egyenesen hülye. Ott Detroitban szoktatok találkozni véletlen híres muzsikusokkal csak úgy az utcán? Például Gories vagy Wolf Eyes tagokkal, esetleg valakivel a Kissből?

Egyáltalán nem hülye a kérdés. Detroit egy kis (600 ezres) város és van szerencsénk nem csak ismerni, hanem együtt is működni olyan muzsikosokkal, akikre felnézünk. Például kedvenc kocsmánk tulajdonosa Johnny Hentch a Hentchmen-ből. Azán Joey felvett pár számot Timmy Vulgarral.  Mi mindig kérünk tanácsokat olyan zenészektől, akik olyasmit csinálnak vagy csináltak, amit mi szeretnénk.

A Painters Tape évek óta az egyik legjobb kazetta kiadó. Múlt évük különösen erős volt. Hogy találtatok egymásra?

Chuck a Stoolsból régi jó barátunk. Régóta figyelemmel kísérjük dolgait és Joey másik bandája a Toeheads (Írtunk róluk >> ITT << ) párszor turnézott is velük. Ő kezdettől fogva támogatott minket és mi boldogok vagyunk, hogy együtt működhetünk vele. A Painters Tapes elképesztően sikeres és mi büszkék vagyunk, hogy a barátaik lehetünk.

Hallottátok a Klazo Demik Dementia lemzét? Szintén gitár/dob duó, mint ti, csak teljesen más zenét játszanak.

Ja, hasít rendesen. Néhány olyan helyi bandára emlékeztet, amiket a Crampshez meg Jay Reatardhoz szoktak hasonlítani.

Esetleg európai turné terv?

Boldogok lennék, ha mehetnénk.  Sok mindent megtennék érte, mert nagyon jó lenne elérni egy szélesebb közönséget, találkozni rengeteg hasonló ízlésű emberrel, megismerni egy csomó ismeretlen bandát.

Zenei hatások?

Mindkettőnkre a Beatles tette a legnagyobb hatást. Meg olyanok, mint Coachwhips, Oblivians, Jay Reatard, White Stripes, aztán még a helyi színtér is nagy hatással van ránk.

Mostani kedvencek?

Kinks meg kései CCR. Hell Tupet és Delta 8, őket a turnénkon ismertünk meg. Sok banda csinál fasza zenét ott lent délen.

Kedvenc horrorfilmek?

Csak Tex szereti ezeket mert Joey nagyon ijedős, hahahaha. Az ő kedvence a Rémálom a Szilfa utcában, de szereti a Rettegés fokát, az Éjféli csipkét meg a Tudom mit tettél tavaly nyáront is.

Láttátok az Arany Kesztyűt, 2019-es francia-német dráma-horror. Nagyon jó, és nagyon brutál. Vigyázzatok vele!

Nem láttuk, de nem csodálkozunk, hogy olyan kemény, mert ismerem az Orlac kezét, és az olyan beteg, hogy csak na. Fel kell jobban fedeznem a német horrorfilmek világát és még sok francia filmet sem láttam.

Milyen volt a koncert a Les Lullies-szel?

Elképesztő. Azok a srácok felmentek a színpadra és minden pillanatuk felejthetetlen volt. Nagyon tehetséges muzsikusok és nagyon hálásak vagyunk helyi barátainknak, a Sugar Tradition-nek, hogy bemutattak minket nekik. Az egyik legjobb buli volt, amin játszottunk és megtanultuk, hogy pia és fű nélkül is jól érezheted magad, ahogy ezek a franciák is tették, mert nekik a rock and roll természetes dolog, nem kell hozzá semmi. Nagy öröm volt játszani és bulizni velük.

Ismertek magyar bandákat?

Omega, The Moog. Pont abból az érákból vannak, amiknek hangzását próbáljuk reprodukálni: a 60-as és 2000-es garage rock szcéna. Ez, amit szeretünk.

Ajánlj néhány helyi bandát!

Rengeteg ember szenteli itt magát a zenének és nagyon sok a jó banda. Néhány kedvenc: Day Residue (írtunk róluk >> ITT << ), Werewolf Jones (írtunk róluk >> ITT << ) , H8 Mile and Tin Foil. Sokaknak két-három zenekara is van egyszerre, ami jelzi, hogy mekkora az együttműködési készség.

Most turnén vagytok. Hogy megy? Minden OK?

Minden nagyon jól megy. Találkoztunk sok régi baráttal és lettek újak. A zenészek a legbarátságosabb, legsegítőkészebb emberek a világon. Nagyon hálásak vagyunk nekik, hogy megosztják velünk városuk egy éjszakára, hogy velük lehetünk, hogy elvisznek minket kedvenc kocsmáikba, vendéglőikbe, hogy sosem hallott zenéket mutogatnak nekünk. Alig várjuk, hogy újra mehessünk.

Tex & Joey

***

a zenekar bc. oldalán a kislemez  >> ITT <<

a kiadó bc. oldalán a kislemez      >> ITT <<

instagram                                      >> ITT <<

***

Készítettünk egy interjút az ukrán Pocket Monzzter zenekarral, akik talán már nem ismeretlenek az RNR666 olvasók számára, két kislemezükről is írtunk már korábban.

Totally Wasted (Ep, 2023)  >> Ismertető ITT <<

Bad Dreams  (Ep, 2024)      >> Ismertető ITT <<

A zenekar internetes elérhetőségei >> ITT <<

***

Hogyan sikerült rátalálnotok erre a stílusra? Mármint erre a primitív fuzzy garage rockra?

Elektronik: A 2000-es évek elején belebotlottam a Stooges 1969-es lemezébe. Nagyon jó lemez, kicsit pszichedelikus, megfogott, de amikor meghallottam a The Monsters Youth Again Nature című lemezét az szerelem volt első hallásra. Így mikor felmerült a kérdés, hogy mi legyen a stílus, kétség sem fért hozzá.

Van ennek a zenének közönsége Ukrajnában? Mert itt nálunk csak egy maréknyi. A psychobillynek van itt még tábora, nem túl nagy, de van. Viszont a trash rnr/garage punknak majdnem semmi.

Maryna: Az ukrán billy szintért megviseli a háború. Néhány banda feloszlott, néhány szünetel. Vannak katonaságot támogató segélykoncertek, ahol fel szokott lépni a maradék. A garage esetében még rosszabb a helyzet. A bandák vagy eltűntek vagy stílust váltottak és indie, psychedellic vagy post punk irányba mentek el. Az undergroundban a metál és a hc virágzik, a street punk, post punk és az elektronikus zenék mellett.

Két másik bandátok is volt a Pocket Monzzter elött. Mondanál róluk valamit?

Maryna: Egészen pontosan három bandánk volt. Elektronik 2009-ben indult a speedrock csapatával, a LOUD & DIRTY-vel. Aztán jött az Evil Bobblehead, amit már ketten alakítottunk 2014 novemberben. A zenekar hangzását négyéves létezése alatt folyamatosan finomítottuk, egészen a búcsúkoncertig, ami 2018 végén volt. Ezután született a Dementrix 2019 márciusban, amikor Oleh (aka Papanya) csatlakozott hozzánk, mint gitáros. A Dementrix olyan hatásokat kevert, mint psychobilly, speedrock, garage punk. Épp a debüt albumot készültünk felvenni 2022 elején, amikor jött a háború. Oleh önkéntesnek állt és decemberben elesett. Ezzel szűnt meg a zenekar. Viszont közben 2020-ban alakult egy side project, a PocketMonzzters „justforfun”. Első koncertje 2021 nyarán volt a Heat The Beat garage feszten Kijevben.

Mik a volta a korai hatások és mit hallgattok most?

Elektronik: A punk rockkal kezdődött: Exploited, Ramones, DeadKennedys, KSU, ez egy lengyel punk zenekar. Aztán jöttek a psychobilly bandák: Klingonz, Dementedare go, Calavera, Meteors, Batmoblie stb. Aztán mindent úgy szedtem fel, mint egy hógolyó: Peter Pan Speedrock, ami a kedvenc bandám, Mosnsters, Hives, Sonics. Most főleg garage punk/rockot hallgatok a 60-as évektől a máig. Például Moggers, Gruesomes, Wild Evel& The Trashbones, Billy Childish és sok más. Mind megtalálható GaragePunk#1 című Spotifyplaylistemen.

Maryna: Eklektikus zenei ízlésünk van. Például szeretjük mikor a punk rockot kombinálják ethnoval vagy contryval, ahogy a Gogol Bordello vagy a Goddamn Gallows teszi. Aztán szeretjük az olyan bulis zenéket, amilyet a Kings of Nuthin csinált. Rajongói vagyunk a szovjet idők ukrán rock and roll bandáinak, például Braty Hadiukny,Vopli Vidopliassova. Jó kis grunge is hangulatos lehet. Ha azt akarom, hogy harder, faster, akkor thrash metal, speedrock, klasszikhardcore, de olyan régivágású pop sztárokat is kedvelek, mint Madonna, Elton John meg a Beatles. Elektronik még Bob Marleyt is szereti.

Nagyon furcsa, hogy szomszédok vagyunk, de eltekintve tőletek, nem ismerek más ukrán bandát. Ismerek lettet, észtet, oroszt, grúzt, de ukránt nem. Tudnátok ajánlani párat? Punkot, metált, bármit.

Elektronik: Nem könnyű, mert az ukrán alternatív zenei szcéna nagyon széles és rengeteg jó banda van mindenféle stílusokba.Ez itt egy „unfairly” rövid lista, de kezdetnek talán elég:

Garage – DrJail and MrHype

Indie, garage – The Tea Ship, Rihter (Ріхтер)

Post punk, newwave – SadSvit, Farba Kingdom, Zagreb (Загреб)

Oldschoolpsychobilly – Pest Control, The Twilighters

RnR, psychobilly – OuterSpace, The Troubled, RudeJokes

Rockabilly – The WiseGuyz”

Surf rock – WaikikiMakaki, Amphibian Man

Art &amp; Sci-Fi Music – Kraken Landau

Swingcoreorchestra – The Hypnotunez

Street punk – Stinx, Cios, Bezlad

Hardcore – Mauser, DeathPill, Vidsich (Відсіч)

Thrash metal – ZombieAttack, Cosmic Jaguar

Ismertek magyar bandákat?

Maryna: Néhányat. Például Hellfreaks. A Gorillát, Mystery Ganget, Shadowbirdsöt, Silvershinet meg az Ati Edge-et láttuk is Kijevben Ukrabilly fesztiválon.

Kijev nagy város. Milyen volt a zenei élet a háború előtt.Underground klubok, foglalt házak? Nyugati bandák jártak arra?

Elektronik: Háború előtt igen élénk, minden ízlést és igényt kielégítő sokszínű kulturális élet volt itt, beleértve az underground szcénát is.Az Ukrabilly szervezői a nagy fesztiválok mellett sűrűn szerveztek kisebb bulikat is: Wicked Party, Atomic Snow Ball, Blaxie Rumble. A háború persze hatással van a rendezvények gyakoriságára és a zenekarok aktivitására. Néhány fesztivált, mint segélykoncertet szerveznek meg. Korábban Kijev vonzotta az ismert külföldi bandákat, alternativ sztárokat, de most annak ellenére, hogy turnéik alatt rengetegen kifejezték támogatásuk, koncertjeikritkaságszámba mennek. Említésre méltó kivétel a Tiger Lillies, akik 2023 májusban Lvovbban és Kijevben is felléptek és idén májusban is jönnek.

Az utolsó két minialbumot a háború alatt vettétek fel. Vannak koncertjeitek? Hogyan éltek?

Maryna: A kezdeti bezárások után 2022 második felében a bárok, klubok, kulturális intézmények újranyitottak. Az áramkorlátozások idején 2023-ban két áramszünet közé szervezték a koncerteket, ahol benzinüzemű áramfejlesztő generátorokat használtak vészhelyzet esetén. A rendezvények a háborús erőfeszítések támogatására fókuszálnak és még metróállomásokon is tartanak ilyeket. A zenészek a frontvonalba mennek játszani, erősíteni a morált.

Elektronik: Nekünk a háború elején nem volt lelkierőnk az alkotásra, de ez a letargia lassan vággyá érett: zenét csinálni s nem engedni, hogy az ellenség legyőzzön minket. Közben néhány barátunk elesett a harctéren. Környezetünkből sokan örökre elhagyták az országot. Sok zenekar feloszlott. Ezek mind rányomták bélyegük a zenénkre: sötétebb hangulatok, keményebb hangzás, komolyabb témák, ahogy legutóbbi Bad Dreams című anyagunkon is hallhatod.

2023-ban háromszor játszottunk Kijevben, és van remény, hogy május közepén is fogunk.

Maryna: Az élet Kijevben általában kényelmes. Az infrastruktúra működik, noha megszorításokkal. A rakétatámadások miatti fenyegetettség érzése állandó. Bármikor jöhet egy, szóval mindig légy „uptofate.”

Elektroniknak be kellett vonulnia?

Maryna: Nem. Sosem volt katona, nincs harci képzettsége és most elsősorban ilyenekre van szükség, meg speciális képzettséggel, gyakorlattal rendelkező emberekre, akiket a hadsereg azonnal harcba vethet. Mi ketten a hátországban hasznosítjuk magunkat.

Mi az általános vélemény Magyarországról? Azért kérdem, mert a magyar kormány kifejezetten az agresszor pártján áll. Félek ez megmérgezheti a kapcsolatot a két ország között hosszútávon, ami nagyon szomorú. Nővéremék éveket laktak Kijevben és imádtak ott élni, semmilyen konfliktusuk nem volt. Aztán barátaim az rnr666-tól a 2000-es évek elején tettek ott egy körutazást és csak a legjobbakat tapasztalták. Félek ez megváltozik a kibaszott Orbán miatt…

Elektronik: Jó hallani ezeket. Na igen, az ukránok igazán barátságos emberek. Véleményük változását felmérések nélkül nehéz megmondani, habár személyes megfigyelések és szociális média interakciók semleges hozzáállást sejtetnek, bár a két ország kapcsolata feszült. Ugyanakkor jó hír, hogy egy felmérés szerint egyre több magyar foglal állást Oroszország ellen és csökken a bizalom Orbán iránt. Továbbá az ukránok elismerik és nagyra értékelik azt segítséget, amit a magyar hatóságok és polgárok nyújtottak háború menekültjeinek.

Köszönjük a válaszokat Marynának és Elektroniknak, reméljük hamarosan találkozunk Budapesten egy koncert erejéig.

(RNR666)

Hé, te! Elég Butthole Surfers-fanatikus vagy ahhoz, hogy tudd: készül egy dokumentumfilm a Butthole-ról? Na, mi megkerestük a film producerét Noa Durban-t, hogy személyesen ő meséljen a kétezerhuszas évek legjobban várt doksijáról.

– Kérlek, először is mesélj magadról! Csak nem egy főállású Butthole Surfers dokumentumfilm producer vagy?

–  A nevem Noa Durban, Los Angelesben élek. Korábban több művész, nonprofit szervezet üzleti szakértőjeként és tanácsadójaként dolgoztam, mielőtt tavaly betársultam Tom Stern mellé, akivel közösen ezt a doksit készítjük. A Butthole Surfers Movie amúgy az első filmem, és igen, ez a projekt jelenleg kitölti minden időmet.

– Hogy jött az ötlet, hogy Butthole dokumentumfilmet készítsetek?

–  Tom Stern, a rendező-producer a Butthole Surfers-tagok barátja amióta a nyolcvanas évek közepén videóra vette a banda CBGB-s fellépését. Együttműködtek aztán több projektben, például az Entering Texas című rövidfilmben, vagy az egész estés Freaked című moziban, továbbá Tom készítette Paul Leary számára  a Do You Like To Eat a Cow videót. Aztán Paul Leary és Gibby Haynes azt mondták neki, hogy ha valaha készül róluk dokumentum, akkor azt akarják, hogy ő csinálja azt – és most bele is kezdett! Tom mindig is akart egy filmet a Butthole Surfers-szel. Nagyfilmje, a Freaked, eredetileg Butthole Surfers-ihlette történet akart volna lenni, de az élet úgy hozta, hogy ebből nem lett semmi. Mostanra a Butthole olyan életszakaszához érkezett, ahol megérettnek érezték az időt egy róluk szóló film elkészítéséhez, amely egyben Tom és a banda több, mint három évtizedes együtt munkálkodásának kulminációs pontja is lehet. Gyártásvezetőnk, Paul Rachman ismert zenei videó- és dokumentumfilm-producer, ezen kívül a Slamdance Filmfesztivál szervezője. A zenekarral is közvetlenül együttműködünk, akik teljes archívumukhoz hozzáférést biztosítottak nekünk.

– Mesélj kérlek a filmről, hogyan képzeljük el? Időrendiséget követsz, vagy lesz valami speciális dramaturgiai íve? Lesznek benne olyan exkluzív tartalmak, mint soha sem látott videók, fotók, különleges megszólalók stb?

–  A filmet leginkább egy musicalhoz hasonlóan képzeltük el, a mélységes mély archívumból építkezve, ahol a zene adja meg a szerkezetet. Erre a gerincre építjük rá a legjobban sikerült interjú-részeket, régi videofelvételeket, animációkat, grafikákat és számos szürreális dramatizált jelenetet, hogy mindezeken keresztül meséljük el a zenekar viharos történetét: kevésbé időrendhez kötve, sokkal inkább kísérletező módon – az ő anarchikus szellemükben.

– Az instagramod alapján szoros kapcsolatban vagy a zenekar tagjaival.  Úgy tudjuk, hogy a zenekartagok már nem mind Texasban élnek. Sokat utazol a film készítése során, mintha egy road-moviet forgatnál? Mi volt a legemlékezetesebb pillanat az eddigi forgatások közül?

–  Igen nehéz egyetlen emlékezetes pillanatot kiválasztani az egészből, de személy szerint én azt választanám, amikor Gibby megmutatta, hogyan dolgozik a megafonnal, és amikor együtt improvizáltunk. Hatalmas élmény volt számomra – „zenélni” (vagyis inkább: zajolni) Gibbyvel. Rengeteget utaztunk mindenfelé az Államokban, a legjobb interjúk, történetek után kutatva. Hét állam számos városában forgattunk és még legalább 3 további államot be fogunk járni a forgatásból hátralévő pár hónapban. Ebből úgy tűnhet, hogy csupán utazgatunk és bulizunk, de valójában arról van szó, hogy az emberek könnyebben kötélnek állnak, ha a stáb utazik hozzájuk, ahelyett, hogy összetoboroznánk őket egy helyre a forgatás kedvéért.

– A Butthole basszusgitárosát, Jeff Pinkus-t nem láttuk a trailerben, vele mi a helyzet?

– Jeff Pinkus, a legendás basszusgitáros és kedves barátunk szintén támogatja a projektet, de egyelőre úgy döntött, hogy kimarad belőle. Ettől függetlenül, minden tiszteletünk Jeffé és boldogok lennénk, ha résztvenne a filmben.

– Mesélj a trailerben látható mormotákról, légyszi és külön érdekel, hogy hogy a picsába vettétek rá őket, hogy gitározzanak?!

– Az állatok, melyeket a promóvideónkban láthattatok, sajnos csak digitális technika szüleményei. Paul Leary ötlete volt, hogy bizonyos koncertjelenetekben földi kutyák játsszanak, szóval az ő tiszteletére kerültek bele a mormoták a trailerbe. Ugyanakkor az is lehet, hogy valódi, betanított mormotákat láthattok majd a filmben, Butthole Surfersnek öltözve: meglátjuk…

– Mesélnél arról a Gibby bábúról amely a „Gibby nemrég felfedezte, hogy részben askenázi zsidó!” című videóban is szerepel?

–  Azt a Gibby bábut Drew Massey bábművész készítette. Ez a bábú az egyik segédeszközünk a Butthole-sztori életre keltéséhez. Mivel a ’80-as, ’90-es évek felvételeinek zöme szar felbontású VHS videó, megpróbálunk minél kreatívabbak lenni történeteik újrafeldolgozásában, szóval, nem akarjuk beszélő fejek tömkelegével ellaposítani a filmet, inkább arra törekszünk, hogy átadjunk valamennyit a Butthole-ra jellemző őrületes alkotó energiákból, emiatt lesznek a bábok, a földi kutyák és a többi, amiket majd láthattok!

– Studio albumuk 2001-ben jelent meg utóljára. Te, mint amolyan hivatalos Butthole-szakértő, mit tudsz: lesz még valaha új Butthole album?

–  Ami egy új Butthole Surfers lemezt illet, azt mondom: sohase mondd, hogy soha! Amit elárulhatok, az annyi, hogy érdekes dolgok vannak mozgásban jelenleg is, amíg beszélgetek veletek…

– Emlékszel amúgy, hogy mikor fedezted fel magadnak először a zenekart? Láttad őket valaha élőben színpadon játszani?

–  Sajnálatos módon 1993-ban születtem, és időm legnagyobb részét szülőhazámban, Izraelben töltöttem, így sohasem láttam őket élőben! Ez is az egyik oka, hogy nagyon motivált vagyok ennek a filmnek az elkészítésében. Meg akarom mutatni mindenkinek a „Butthole varázslatot” mindazoknak, akiknek erre nem volt esélyük valós időben. Szóval, én kb egy évtizede nagy rajongójuk vagyok. A Ministry Jesus Built My Hotrod-jában „találkoztam” először. Gibby-vel, aztán, amikor mélyebbre ástam és „felfedeztem” az egész Butthole Surfers-t: csak néztem! Rendkívül szerencsésnek érzem magam, hogy ezen az álomprojekten dolgozhatok!

– Véleményed szerint amúgy miért fontos 2022-ben filmet forgatni a Butthole-ról?

– A Butthole Surfers egy óriási hatású, ám tragikusan aluldokumentált zenekar. Úgy érezzük, hogy itt az ideje, hogy egy filmmel hozzájárulhassunk ahhoz, hogy a Butthole elfoglalhassa méltó helyét a rock-/punk-/zene- és persze Texas mozgóképes történelemben egyaránt!

– Mesélj, amúgy, hogy van Gibby manapság? Mivel tölti a napjait?

– Gibby remekül van, Brooklynban él a feleségével és fiával. Mostanában főleg a kisfiú baseball-karrierjét egyengeti. 2020-ban kiadott egy remek gyerekeknek-fiatal felnőtteknek szánt könyvet Me and Mr Cigar címmel, valamint rendszeresen turnézik és fellép Paul Green Rockiskolájában.

– Ha egyszer elkészülsz a filmmel van már újabb ötleted, hogy miről/kiről készítenél újabb mozit?

– Részemről, egy másik zenekar, amelyet jobban meg szeretnék ismertetni a anygközönséggel, az a Type O Negative – egy másik legendás együttes, akik sokkal több elismerést érdemelnének, mint amennyit eddig kaptak. Tom és én ezen kívül gyűjtögetjük az ötleteket egy horror filmhez is.

– Hogy tervezed, mikor lesz látható a film? Tudnak valahogy segíteni neked a BS rajongók, hogy a filmed elkészüljön, illetve pontosan mire van szükséged a film elkészüléséhez?

– Egy nagyobb fesztiválon, mint például a Sundance, vagy az SXSW-n, szeretnénk bemutatni a filmet, nagyjából jövő ilyenkor! Még mindig gyűjtünk az utómunkára, hogy szeptemberre egy nyersvágással rendelkezhessünk, akkor lesz ugyanis a jövő évi fesztiválok előválogatása. Ha a rajongók, akik ezt olvassák, képesek bármennyivel hozzájárulni a film elkészültéhez, nagyon hálásak lennénk! Az adományok az USÁ-ban adóvisszatérítésre jogosultak, a The Film Collaborative-en keresztül. Adományozni pedig ITT TUDTOK!

– És azt tudtad-e, hogy az RN666 Magazin egyszer régen kiadott egy split kislemezt, RNR666 Records néven és örök tiszteletünk jeléül „MUSIC FOR GIBBY” lett a kiadónk mottója? A 250 darab lemezből a #001-es példányt azóta is őrizzük, hogy egyszer eljutassuk azt Gibby-nek. Válalnád-e ezt a szent küldetést, hogy átadod neki a lemezt és ezt a pillanatot akár meg is örökíted számunkra?

– Örömmel! És ígérem, hogy megörökítjük majd számotokra Gibby reakcióját is! Jöhet a postacímünk?

A felhasznált fotókat Noa Durban instagramjáról szedtük

Ezt a cikket angolul is elolvashatod: ITT

Köszönet a fordításért Csatinak

Hey You! Are you Butthole Surfers-fanatic enough to know: there’s a documentary coming soon about the Butthole Surfers? Well, we approached the producer Noa Durban to tell us everything about the most anticipated punk documentary of the two-thousand-twenties.

– Please, introduce yourself! You are a full time Butthole Surfers movie producer?

– My name is Noa Durban, I live in Los Angeles. I have been a marketing strategist and consultant for various artists, nonprofits, and other businesses up until I teamed up with Tom Stern last year. The Butthole Surfers Movie is my first, and I am producing it full-time.

– How did you come by the idea to make a documentary about BS? Who else is involved in the works?

– Director/producer Tom Stern has been friends with the Butthole Surfers since he first shot their CBGB’s show in the mid-eighties in NY while he was in film school. He collaborated with them on multiple projects like the short Entering Texas, the feature film Freaked, and his recent video for Paul Leary – Do You Like to Eat a Cow. Paul Leary and Gibby Haynes told him that if there would ever be a documentary about them, they’d want him to do it – and so, now he is! Tom has always wanted to do a film with the Butthole Surfers. His movie, Freaked, was originally meant to be a Butthole Surfers narrative film! But life happened, and it never got made. Now the Buttholes are at a point in their lives where they are ready to have such a film made, so this movie would be like a culmination of Tom and the band’s relationship that has spanned more than three decades. Our executive producer, Paul Rachman, is a notable music video and documentary director/producer, plus a co-founder of the esteemed Slamdance Film Festival. We are also working in collaboration with the band who has been kind enough to offer us free access to their catalogue.

– Please help us imagine the movie! Will it follow a timeline or a dramaturgical structure? Will it contain exclusives, like never before published video footages or photos, special guests etc?

– We plan on structuring this doc more like a musical, leaning into the songs from the band’s deep library and letting the music provide the structure. Into that spine we will add the best of our exhaustive interviews, archival footage, cutting-edge animation and graphics, and surreal reenactments, to tell the story of the band and their tumultuous history, but less chronological and more experimental – in the anarchic spirit of the band.

– What was your most memorable moment from the shootings so far?

– It’s really hard to choose a single moment out of this incredible journey, but personally, I think it was off-camera when Gibby showed me how to work the bullhorn and we improvised some stuff together. It was a hugely significant moment for me – „making music” (or noise) with Gibby.

– Looking at your Instagram, you are close to members of the band. As we know, not all of them live in Texas anymore, Gibby, for example, lives in Brooklyn perhaps? Do you travel a lot like you’re shooting a road movie, or summon the band members somewhere?

– We have been travelling a fair amount throughout the United States scouring for the best interviews and stories. We have shot in multiple cities and 7 states, and we are expecting to shoot in at least 3 additional states in the next couple of months. It might sound like we are taking a leisurely road trip, but that’s really not the case – it’s just that people are far more inclined to participate if you come to them instead of asking them to come to us.

– Jeff Pinkus is not mentioned neither on the project site nor in the trailer. What about him?

– Jeff Pinkus is a dear friend and legendary bass player – he has been supportive of our project but has chosen to sit it out. That being said, we have nothing but love and appreciation for Jeff and we would be more than happy to include him in the film if and when he’s ready.

– How the hell was the giant groundhogs made and did it play the guitar (saw in the trailer)?– The groundhogs shown on our sizzle reel were, unfortunately, digitally composited. Paul Leary has requested that we use groundhogs for some live action reenactments, so we paid him homage by adding them to the sizzle. You might see some real-live trained groundhogs wearing tiny Butthole Surfers outfits in the film – stay tuned…

– We saw the Gibby puppet and the ‘Gibby recently discovered he is part Ashkenazi Jew!‘ clip. Could you tell us more about this puppet?

– The Gibby puppet was designed by superstar puppeteer Drew Massey. It is one of many creative tools we will use to bring the Butthole Surfers’ story to life. Because most 80s and 90s footage is low-res personal VHS recordings, we really want to be creative in our recreations of their tales. We also don’t want to just show a string of „talking heads” interviews and we strive to make a movie that captures some of their insane creativity,  so puppets and groundhogs and anything else goes!

– Their last album to date is from 2001. As an expert on BS, can you tell us if there will ever be another one?

– Regarding a new Butthole Surfers release – never say never! There are interesting things in motion as we speak…

– Why is it so important to make a documentary about BS in 2022?

– The Butthole Surfers are influential, and well-respected, but they’re criminally under-documented. We feel that the time has cometo cement their rightful place in rock/punk/music/Texas history.

– Perhaps you remember the moment when you became their fan. How did it happen? Have you ever seen them playing live?

– Unfortunately, I was born in 1993 and spent most of my life in my home country of Israel, so I never good to see them live! That’s one of the reasons I’m very driven to make this movie come to life. I want to expose people who haven’t had the chance to experience the full Butthole Surfers experience in real time to their magic through this film. I have been a huge fan of theirs for about a decade now. I learned about them via Jesus Built My Hotrod. Gibby’s vocals had me hooked and I was blown away when I dug deeper and „discovered” the Butthole Surfers. I feel extremely fortunate to work on this dream project!   

– Please tell, how is Gibby doing nowadays? How is he spending his days, what projects is he into?

– Gibby is doing great, living with his wife and son in Brooklyn. He is mostly busy being a baseball dad to his kid. He also released a really great young adult/children’s book called Me and Mr. Cigar in 2020, and he’s been touring and performing with Paul Green’s School of Rock in recent years.

– When this movie is done, do you have any ideas for another one?

– Personally, as far as music docs go, another band I would love to explore are Type O Negative – another legendary underrated band that deserves a lot more credit than it gets. Tom and I are also spitballing ideas for a horror narrative feature film.

– According to plans, when do you intend to premiere the film? Could BS fans help you in some way to achieve this goal and what do you need exactly for making/finishing the movie?

– We intend to premiere the film at a festival like Sundance or SXSW aruond this time next year! We are still fundraising to start an editing room ASAP and get a rough cut done by September, in time for festival submission. If any of the fans reading this are able to contribute, we would immensely appreciate any size donation! Donations are also tax-deductible in the US through our fiscal sponsors, The Film Collaborative. Donate HERE!

– Once upon a time, RNR666 Magazine released a 7″ and we chose „MUSIC FOR GIBBY” for our motto. We kept copy number 1, with a view to getting it to Gibby. Would you take this sacred mission upon you to give him the 7″ and, if possible, capture the moment for us?

– We would be happy to give your 7″ to Gibby and we will do our best to shoot his reaction. Do you need our shipping info?

All photos source: Noa Durban

This article can be read in Hungarian language HERE

Thanks for the translating: Csati

A kanadai KLAZO zenekar idei lemeze teljesen levett a lábamról, itt írtam róla ismertető pár hete >> KLIKK! << megígértem, hogy lesz interjú is. Íme. Ja! A csetelés a dobossal,  Jesse Allison-nal történt, aki a It’s Trash! Records ügyeit is igazgatja egyszemélyben. Ha szereted a garage trash-t, a mocskos szinti-punk-ot, vagy akár Dead Boys féle action punk-ot, itt könyékig túrkálhatsz a szemétben! >> KLIKK!! <<

És még valami, csak, hogy érthető legyen a *klazomániára vonatkozó kérdésem. A zenekar neve egy betegségre utal, a klazomániára ami egy tourette szindrómához hasonlító idegrenceri baszás, csak itt a beteg kényszeres kiabálástól szenved, ami szintén tikkelés szerűen jelentkezik. Úgy tűnhet, hogy a betegnek fizikai fájdalmai lehetnek, pedig a kiáltozása nincs összefüggésben fizikai kellemetlenséggel. Kiválthatja agyvelőgyulladás, csak úgy mint szén-monoxid-mérgezés, vagy alkoholfogyasztási zavar. A görög eredetű klazo szó jelentése kiabálás/ordítozás. Kellemetlen egy nyavalya lehet….

Csühes Pali – When, whom and why did you start Klazo?

Jesse Allison  – I formed Klazo in the spring of 2015 with Rob Brake (vocals, guitar) after I got kicked out of another two piece band for going on a trip to Peru. I formed this band because I wanted to be in a band. 

 CS.P. – Unfortunately I am a jerk. Does it make sense (to make a band)?  

J.A. -It makes sense to form a band if you are going to have fun , release records , play with bands you love , tour and not take people’s shit. You are not a jerk Pali, at least not yet.

CS.P. – As it is common known, you are a duo. You are doing it on purpose, or it is because there are no more rock and roll guys around there?

  J.A. -It’s true there is no one in London rock n roll enough to handle the punishment this band gives  except for myself and Rob. 

CS.P.– What is going around in London nowadays? I wonder what kind of people living there and what are they doing on weekdays, because the first thing I have heard about this place is your band.

J.A. -This is a very interesting question and one that could possibly land in me in jail for treason. I will answer it anyways. London Ontario is the self proclaimed Music City. We have also granted ourselves the title of  being a music  UNESCO Heritage Site due to  historical events and  local talent it has produced. We have a wide variety of music , Hip Hop, Metal, Pop Country, Rock Cover Bands and Cringe. The  downside of this is that so many of the old ruins are now parking lots  , we have very few small venues left to play shows.  Help us! 

CS.P. – To be honest I was looking around on the musical scene of London. There were two major cultural things I have found: one was Justin Beiber and the other is Nihilist Spasm Band ( i have an Lp from them, one of the most extreme parts of my collection). For me it looks really interesting, as a local how do you see this diversity? 

J.A. – First off Bieber is from Stratford Ontario (1 hour north) that’s where he grew up. The Nihilist Spasm Band are the pioneers of Experimental Noise who started in the mid 1960s and had a residency at the York Hotel (currently condemned) .The group had still performed on occasion pre pandemic with some of the original members. I saw them once and  chatted with Art Pratten but we were both hard of hearing at the time. I saw their records in Japan once too.

CS.P. – I know you run a label (It’s Trash! Records). Which band is from Killed by Meth compilations what are REALLY fucked up with the meth?

J.A.  – You’ ve heard of my label? Sorry about that . Over the course of the series we call Killed By Meth there has been about 72 bands with over  200 different musicians featured. With this comes a  diversity of people who live clean and those who do not. I personally haven’t heard of anyone that have gotten heavy into methamphetamines per say . However I do know that there was a singer who passed away suddenly from an overdose a few years ago. He was a talent.

CS.P. – Do you have any Hungarian connection? There was a huge migration to Canada during/after World War II. I wonder if there was any Hungarian cultural effect on rock and roll around your place. 

J.A. – This is my first Hungarian connection , I appreciate you reaching out. The only Hungarian culture I’ve experienced is a fantastic restaurant here in London that’s been around for over 60 years. The original founder of the restaurant was a endearingly perverted lady whos husband mysteriously vanished. Try their goulash!

CS.P. – Do you like your neighbours? 

J.A. – Yes I like them. They do not listen to punk though . 

 CS.P. – I hope there will be a sixth Killed by Meth compilation. 

J.A. – I will not be releasing any more Killed By Meth records however I heard some rumblings there may be a #6 being  released from an unknown figure. Isn’t this how the Killed By Death records ended up? 

CS.P. – We havent heard about the Meth Kid since the 3rd episode.

  J.A. – The meth kid? Ohhh do you mean the kid on the killed by meth records hahah! I believe he died / escaped the trailer meth label explosion on the cover of KBM #4 . Could this be predicting the future of more album covers ?? The dog was killed and eaten by the family during KBM #3. I heard dog is popular food in Eastern Europe? 

CS.P. – No, that’s fake. We don’t eat dog. Gypsies eat hamster, moles, gopher, crows, all kinds of shit. Hungarians eat horses (only for sausage!) and we have a strange dish called ‘pacal’ made from the stomach of cow. Not my favorite….

J.A. – I see my western ignorance has perturbed you. Don’t get me wrong I’ve put alot of questionable meats in my mouth. No pun intended.  Pass the Pascal Csuhes! 

 CS.P. – Do you like Motörhead?

J.A. – Yes. I saw Motörhead , The Damned and Girls School in Glasgow , Scotland while backpacking through the UK when I was 28.  A bunch of Scotties got me drunk at the hostel I was staying at and I still chat with one of them to this day. 

Cs.P.– Have you got any trick to do Klazo’s dirty sound, or just plug your guitar on and play at 10 vol?

J.A. – Oh the inevitable, talking about gear! .ill keep this short and sweet. An old Ampeg B-25  for the low end , a Fender Deville Combo for the squeals and solos. Yelling . I play an old 4 piece  Japanese Stencil kit that’s a tangerine sparkle and just try not to suck. 

 CS.P. – At 2019 you did an American tour ‘They kalled it Amerika’. How was it? I think this was your last tour before this covid shit?

J.A. -The „They Kalled It Amerika” tour I’d say was our longest tour , farthest tour and maybe the funniest tour Klazo has done.  It was 16 days with 13 shows in 9  states. Looking back the name of the tour is ironic considering what has happened in America the last couple of years. We were supposed to meet up with our local friends band in Memphis but due to unexpected circumstances they had to drop…last minute . This always makes booking a tour that much more rewarding. The dates got filled and the bands and people in their scenes were super accommodating. We only had one show get cancelled at a VFW Hall in Knoxville, TN. so we just made our own fun. Is there ever a bad day on tour? Nope.

 CS.P. -How do you see the future of small undergound touring bands like you?

J.A. – It takes a certain kind of stupid to book a DIY tour,  especially when going to a different country. Living with your friends in a van, getting lost and partying everyday is never dull. I’ve met so many friendly strangers along the way and for that I’m lucky. 

CS.P. – Have you ever met a person who suffering from *klazomania?

J.A. -I can’t say I’ve met an individual clinically diagnosed with Klazomania. I have met alot of close talkers, loud mouths and smoke inhalers though. 

CS.P. – If i know well, you have got a radio show. Tell me more about this, from where we can get the episodes?

J.A. -I’ve been doing radio since 2010, but I’ve been doing It’s Trash since the beginning of 2013. I’ve managed to do over 180 episodes and you can listen live on the radio station or on mixcloud at your own pace, brought to you by Radio Mutation. Lots of other great shows on there as well..

CS.P. – Favorite old and new bands?

J.A. – I love old random Killed by Death punk alot. The weirder and more alienated the better. There are so many great new bands out there , I cannot list them off. You could hear them all on my radio show though!  

CS.P. -Favorite 2 piece bands?

J.A. – The only two piece band that comes to mind would be  Montreal Quebec’s  Deja Voodoo circa  1981-1990 . They are total weirdos. I first discovered them on the Og Label off the compilation ” It Came From Canada vol. 2. With the classic song „Three men one Coffin” . It’s an entirely different flavour of skronk compared to Klazo , but one that I do enjoy . It’s like mutant rockabilly music that’s been pulled out of the bottom of a river in a rusty Edsel. 

CS.P. – Favorite record labels?

J.A. – First and foremost I wanna shout out to Big Neck and No Front Teeth Records for releasing our album ‘Demik Dementia. Thanks for releasing us! I recently got a box Of Goodbye Boozy records in the mail courtesy of a label trade..hmm I got some Feel It Records, Goner and Total Punk Records for Christmas. Slovenly is cool too!

CS.P. – Favorite poison?

J.A. – Lysergic Acid Diethylamide

CS.P. – One of my favorites too.

J.A. – Thanks for the chit chat Pali. and Remember if it’s Raw If it’s Fast It’s Trashhhhh!!!!!

Ezt az interjút még 2021 márciusában kezdtem el készíteni Malevolus-al többnyire levelezés útján. Időközben persze többször találkoztunk személyesen, de ilyenkor inkább az italozáson volt a hangsúly, nem mindenféle kérdéseket kitalálni és azokra válaszolni. A munkát és a szórakozást külön kell választani, én mindig ezt mondom! Úgyhogy szépen lassan majd egy év alatt csak összejött a dolog. Nem is baj, hogy így alakult mert 2022 január 13. án megjelenik a PRINCEPS DAEMONUM új albuma a LITANIAE SATANAE

– A PRINCEPS DAEMONUM-ot is Nox-al kezdted akár az Urnát. Melyik évben is járunk, melyik volt előbb?

Na? Jó a cím? Kattintottál? Köszi. Szóval, mielőtt bármi rosszra/jóra gondolnál, eláruljuk, hogy az alábbi posztban a P.I.N.A. zenekarról lesz szó, amely zenekarnak Hendrixről szóló számát még az RNR666 is játszotta egyik korai rádióműsorában. A Gólya meg is hívott minket, hogy a most szombati P.I.N.A./Smafu koncert után játszunk zenéket a lejátszóból, mi meg cserébe felajánlottuk, hogy készítünk egy interjút a P.I.N.A. zenekarral. Elő is vettük P.I.N.A.-rajongó elvtársunkat Csermanek Csabát, hogy tegyen ő maga fel pár jól átgondolt kérdést a P.I.N.Á.-nak.
Ez lett belőle:

Kár lenne kendőzni a tényt, hogy a P.I.N.A. zenekar újra aktív. De vajon újra? Vagy tán először, úgy igazán? És miért most? Ezekre a kérdésekre (is) kaphattam volna választ, ha felteszem őket, de egyik felét elfelejtettem, a másik fele pedig eszembe sem jutott. De nem árulok el több titkot, hanem átadom a szót Surcinak, a zenekar énekes frontemberének és magamnak.

Cs.Cs.: Én Kovácshidán hallgattam P.I.N.Á.-t. Az elsőt, az otrombábbikat. Egyszer kiraktam magnóba a buszmegállóba. Egy nagymama ácsorgott a leányunokájával. Néztem az arcukat. Forgatták a szemüket, aztán a lány annyit mondott: kapcsold már ki! Megijedtem, kikapcsoltam. Ti mutogattátok a fölvételt? Hogyan reagálták le?

S.: Mi a fenét kerestél te Kovácshidán? Nem miskolci vagy? Szóval nem, én nem vagyok ilyen mutogatós, nem mutogattam senkinek. Illetve de, egyszer a Gyenes Ivettnek, de akkor ő meg jött másnap, hogy terhes lett. Egyébként úgy készült a felvétel, hogy stúdióban voltunk a HVG zenekarral, ahol éppen doboltam és 2 órával hamarabb végeztünk a felvétellel. Erre Lapáttal, a basszusgitáros kollégával ketten elfogyasztottunk 7 deci vodkát, egy zsák Borsodi Homályost és egy PET palack házibort, majd szóltunk a hangmérnök srácnak, hogy indítsa el a felvételt. Taki, a gitáros beült a dobhoz, én felvettem a gitárt, összeszedtem néhány újságot – Népszabadság meg Rockinform meg ilyesmik voltak ott szétszórva – és elkezdtünk tekerni, én meg nagyjából felolvastam a szövegeket az újságból. Így született a Csurka István, aztán az Iskola Helyett a Gyerekek Lopni Járnak, a Surján Lászlós Kibaszott Kormány és a Minden Rendőr Seggfej is. Ezek mind Népszabadság cikkek voltak, itt-ott kiegészítve a véleményemmel. Aztán átváltottunk a zenei magazinokra, és a Nagy Ferós szám, a szekszeksönös Azt Akarom Hogy Azt Mondjátok Pina, meg a Johnny Rotten a Punk Halott az mind onnan jött. Azt a Népszabadságot sajnos nem találtam meg, mert nem tudom pontosan a felvétel dátumát, de a Johnny Rottenes interjút megtaláltam, itt láthatod, hogy csak simán felüvöltöttem az interjú szövegét:

„The one who was Johnny Rotten is a happily married man now. He has a home in London and another in Venice Beach, Los Angeles, „where even the tramps have suntans,” and he goes skiing in St. Moritz for his holidays. A very good class of snow they have in St. Moritz, he assures me.

But while the little woman is stuck at home tonight, her feet up in front of the TV, the man of the house is out on the tiles, i.e. here in my flat, chain smoking and guzzling beer and talking about sex, relating a most abominable story about Chrissie Hynde and another one about Jason Donovan, neither one of which sadly can be repeated here for legal reasons.” (Q Magazine, 1992 március)

Egy másik cikk meg arról szólt, hogy egy Cynthia „Gipszes” Albritton nevű groupie gipszmásolatokat készített zenészek pélójáról, és a cikk szerint, amikor Jimi Hendrix farkára ráöntötte a meleg gipszet, az beleélvezett. Ezt felolvastam a zenekarnak és egyszerre mondták azt, hogy „Ez buzi!” Én meg elkezdtem kiabálni, hogy Jimi Hendrix Egy Buzi. Gondoltam ez jó lesz arra, hogy borsot törjek az egyetemista, kockásinges, oldaltáskás hippi lányok orra alá, akik akkoriban úgy mászkáltak össze-vissza a helyi klubban, mint az angol királynő. Ennyi erővel persze lehetett volna mondjuk Jim Morrison is, ha róla szól a cikk, de így szegény Jimi esett áldozatul. Ezt a felvételt odaadtam valakinek, el is felejtettük, aztán 1-2 évre rá kezdtem el hallani, hogy pina, hú, milyen fasza zenekar. Csak néztem ki a fejemből. Ez soha nem volt zenekar, soha nem próbáltunk, soha nem játszottunk sehol.

Cs.Cs.: Az első kazetta hiperminimál, ordenáré nihil-punk, rímbeszedetlen szövegekkel, meglehetősen egyedi színfolt a popzenei palettán. Miért nem ebben a szellemben folytatódott a rákövetkező megnyilvánulás? Vagy, de?

S.: Lejárt a Népszabadság előfizetésem. Vagyis de. Szerintem fordítva raktad be a kazettát. Na jó. Ez megint úgy kezdődött, hogy jól berúgtunk. Ültünk a Fakocsmában Paszival, Johnny Six-el, meg Káresszal, ittuk a narancskólát vodkával. Volt egy zenekaruk, én meg mondtam nekik, figyu, jövő hétvégén menjünk stúdióba, vegyünk fel valamit. Arra gondoltam, hasonlóan az előző mókához, majd berúgunk, ott megbeszéljük mit játszunk és csinálunk valamit. Ők csak bólogattak, azt hitték hülyeséget beszélek, de én másnap tényleg lefoglaltam következő szombat délelőttre egy demófelvételt. Azon a héten éjszakás voltam, és leírtam egy pár szöveg-ötletet, Szétlövöm Az Agyam, Utálom Az Embereket meg ilyesmi. Amikor mondtam nekik előtte való péntek este, hogy akkor holnap megyünk stúdióba, kicsit bepánikoltak és jól berúgtunk megint, aztán másnap felbuszoztunk Miskolcra és néztünk egymásra, hogy most mi van. Mutattam Paszinak, hogy dobolja ezt a ritmust, Johnny Six-nek pedig, hogy játsza ezt a basszusgitáron, én meg majd ezt kiabálom. Káresz meg össze-vissza szólózott. Kiszóltunk a kontrollba, hogy mehet a felvétel és ennyi. Aztán ezt a kazettát is átmásoltuk pár embernek és kíváncsi voltam mi fog történni. Dögöljek meg, ha tudom hogyan, de ez is ugyanúgy elterjedt, pedig ez 2-3 évvel később volt, mint az első felvétel. Aztán amikor lett szélessávú internet, valaki összepakolta a két felvételt egybe, ott pedig így terjedt el, egyben a kettő, mintha egy felvétel lenne. Most nézem a felírt számcímeket, a Louie Louie-ből például hogy a fenébe lett Lovie Covie? Az meg mi a fasz?

Cs.Cs.: Az elmúlt két évtized bebizonyította, hogy nem lehetett hallani a P.I.N.A. együttesről. Akkor mi volt?

S.: Most azt akarod mondani nekem, hogy húsz évig nem hallgattál pinát? Johnny Six pár évig német barátainkat boldogította, Paszi is össze-vissza mászkált a világban, én pedig egészen Kanadáig futottam. Úsztam. Aztán visszakerültünk Lenin”Tiszaúj”városba, és mindannyian kibaszottul mérgesek voltunk és úgy gondoltuk itt az ideje punkzenekart csinálni. Megtaláltuk Sanyit, és azóta szerelmesek vagyunk egymásba.

Cs.Cs.: Nem régóta újfent bekerülni látszik a csapat a köztudatba. Pontos ritmusszekció, harap a gitár, összeszedett játékstílus, közönségszeretet. Hova vezet ez? Lesznek új számok, anarchia meg minden?

S.: Meghallgattam sok mai magyar punkzenekart és nagyon sok jó banda van. Néhányan a jó öreg harapós gitáros vonalat játszák, néhányan pedig szintetizátorokat nyomkodnak és okos szövegeket írnak híres emberekről, mint például Le Corbusier – szóval gondoltam próbáljunk meg valamit mi is. Mérges zenét, harapjon a gitár, jöjjön a dob mint a tehervonat, szarkasztikus szövegekkel. Játszunk régi számokat, mert követelik őket, de arra gondoltunk, ha már csinálunk valamit, akkor írjunk új dalokat is. 43 éves vagyok, az első felvétel idején pedig 16 voltam. Nyilván másképp látom a világot, másként, más dolgokról fogok írni, mint akkor. Johnny Six és Paszi megírják a zenét, a szövegek nagy részét én írom – próbálok úgy írni, hogy mókás legyen, de egy tükör is egyben. A zene pedig pofánbasz. Nagyon nagy szerencsém van, hogy itt van Paszi és Johnny Sixpack, nem lehet őket pótolni. Sanyi vagy 10 évvel fiatalabb tőlünk, ő a jóképű fiatalember a bandában. A menedzser mondta, hogy ilyen is kell a csajok miatt, amikor összerakott minket. De eddig még csak fiúk jelölték be. Van egy facebook oldalunk, amit senki nem mer bejelölni a pina felirat miatt, de itt mindig leírjuk, mi történik a zenekar életében. Itt pedig meg lehet hallgatni az új lemezünket, az a címe, hogy Panelprogram, mert mindannyian panelban nőttünk fel és panelben élünk, én nagyon szeretem, fent vagyok a tizediken és kurva messzire ellátni onnan. Van CD-n is és hamarosan lesz 7″ vinylen is, koncerten lehet tőlünk venni.

Cs.Cs.: Elég gyáva ember vagyok, de egyszer egy vak ember gipszbe kötött lábára, – miután összebarátkoztam vele – horogkeresztet rajzoltam, vastaghúsú filccel, azt hitte a nevemet írom.
Jól tettem?

S.: Szomorú vagyok, hogy ilyet tettél. Ha én lettem volna a helyedben, biztos, hogy egy pina-jelet rajzoltam volna a vak ember gipszére. Vagy ráírtam volna valami ilyesmit: „Ezt nem láttam jönni!” vagy „Már megint valamiben sántikálok!”. Na mindegy, azt akarom mondani, hogy máskor ne legyél ilyen gyáva és ne hagyj ki egy ekkora lehetőséget. Ja, és ne legyél önző se, csinálj róla képet! Mi is hadd röhögjünk.

Nahát! Az eredetileg a Quartban 2013-ban megjelent NATURAL CHILD interjú magyarul még nem volt olvasható az RNRen. Na de most már igen:

A NATURAL CHILD utóbbi idők legjobb rock’n’roll zenekara. 2009-ben Nashvilleben alakult egyszerű garázs rock trióként, amin már első, 1971 című nagylemezükkel túlléptek. Zenéjükben rock, blues és punk elemek keverednek. Az évek folyamán punkos lendületüket megőrizve egyre inkább a rockzene gyökerei felé fordultak, erőteljesebb lett a blues, keményebb a rock, s muzsikájukban a country is megjelent.

Interjú a NATURAL CHILD gitárosával

– Nashville a country zene fővárosa. Mennyire határozza ez meg a hétköznapokat?

Seth: Nashvilleben minden countryból van. Vagy az abból befolyt pénzből. Sok helyen, főleg a hivatalokban, a „Peace in the Valley” (nagyon híres country szám) a „kapcsolásig kérem szíves türelmét” dal. A country az életemet is meghatározta, ugyanis nagyfaterom kiváló country zenész volt. Red Foleyval meg Hank Williamsszel játszott együtt. Sok ismert ember megfordult a nála rendezett híres reggelig tartó zenés ivászatokon. Jerry Lee Lewis, Johnny Cash, egyszer-kétszer Elvis is eljött. Erről apám tudna sokat mesélni. Egy ilyen buli reggelén szívtam először, lehettem vagy 9-10 éves. Anyám átszalasztott valamiért, még mindenki aludt, csak Willie Nelson (többszörös Grammy-díjas country legenda) üldögélt a kertben, és megkínált a cigarettájából. Kérdeztem, mi ez. Annyit mondott: isten ajándéka a szenvedő emberiségnek.

– Első, 2011-ben megjelent nagylemezetek címe 1971. Miért pont 1971?

– A rock’n’roll legjobb éve volt. Például akkor alakult az őspunk New York Dolls. Akkor jelent meg Hendrix és Janis Joplin utolsó stúdió albuma, meg a Doors utolsó lemeze Jim Morissonnal. Aztán volt Black Sabbath, Led Zeppelin meg Rolling Stones lemez. Olyan híres számok köthetők ehhez az évhez, mint az Imagine John Lennontól, a Smoke on the Water a Deep Purpletől, a Stairway to Heaven a Led Zeppelintől, a Brown Sugar a Rolling Stonestól, vagy az L.A. Woman a Doorstól. Sorolhatnám napestig.

– A blues fokozatosan került előtérbe zenétekben. Tulajdonképpen milyen zenekarként, milyen céllal alakultatok meg 2009-ben?

– Azért alakultunk, mert már egyetlen igazi rock and roll banda sem létezett. A műfajt az elmúlás fenyegette, mi pedig elhatároztuk, hogy megmentjük. Szóval mi vagyunk az utolsó rock’n’roll együttes a világon.

– Én persze tudom, hogy ti vagytok a legjobb rock’n’roll zenekar a világon, de rapper szokás a nyilvánvaló kisebbrendűségi érzésből fakadó önfelmagasztalás.

– Hé! Mi vagyunk Keith Richards (a Rolling Stones gitárosa) lányának kedvenc zenekara! Járt is nálunk egyszer a csaj. Kiderült, hogy a basszusgitárosokat szereti. Neki mindegy, csak basszusgitáros legyen, és az se számít, ha csaj.

– Esetleg az apjával találkoztatok?

– Csak telefonon beszéltem vele. Pont akkor hívta a lányát, amikor Wesszel gyakoroltak, így én vettem fel. Akkor mondta, hogy mi vagyunk a világ második legjobb rock’n’roll zenekara.

– Nagy meglepetésre egy pedál slide gitáros meg egy orgonista csatlakozásával nemrég öt tagúra bővült a csapat. Ti nem voltatok meglepődve?

– De, nagyon is. Nekem két hétbe telt, míg észrevettem, hogy öten vagyunk, de Wes még mindig nem tudja.

– Miért volt szükség plusz tagokra?

– Luke és Benny kábé egy éve csatlakoztak hozzánk. Hangzásunkat teszik teljesebbé, és lehetőséget adnak arra, hogy új irányokba is elkalandozzunk.

– Meglehetősen sokat változtatok 2009 óta, nem csak zeneileg, de külsőleg is. Mintha a megjelenésetek együtt változna a zenétekkel. És most egy-egy country szám is megjelent a repertoárban. Merre tart a Natural Child a zene és a divat terén?

– Zeneileg mindenféle műfaji keretek áthágása a cél. Divat szempontjából csak a három őstag tekintetében merek nyilatkozni. Én a kamionos country rocker stílust képviselem, a dobosunk Zach, a középnyugati benzinkutas divatot követi, Wes pedig egy cseh rajzfilmfigurára, egy Rumcájsz nevű torzonborz cseh erdei rablóra kattant rá.

– ??? Hogy került Rumcájsz Nashvillebe?

– Wes családja cseh származású. Nem szakadtak el a cseh kultúrától, tartják a kapcsolatot az óhazával. Wes persze főleg a cseh sörökkel, meg a rajzfilmekkel. Természetesen kiválóan beszél csehül.

– Eszem megáll.

– Van is egy cseh country szám, ami mindig előkerül nálunk házibulikon. Olyankor mindenki fetreng a röhögéstől. Főleg mikor egy bendzsó is előkerül és Wes is elődja.

– Huh. Hát én erre már csak annyit tudok mondani, hogy „Nudíte se? Kupte si medvídka mývala!”

– ???

– Unatkozik? Vásároljon mosómedvét!

*

English version

Helló Susu! Van egy ilyen sorozatunk a RNR666-on, hogy ‘Hey Butt! What The Fuck?’ Lényege, hogy megkérdezzük attól, aki éppen eszünkbe jut, hogy Mi a faszom van?

Épp most olvastam, hogy kiadjátok a Másfél cucccait újra. Jó ötlet. A első két kazettát szerettem annak idején meg a Viperagarzon vót meg egy haveromnak cd-n. Meg azt is olvastam, hogy vinylen is ki szeretnétek adni egy válogatás Lp-t. Kábé mikor lenne ez? A többi újrakiadás az meg ilyen digitálgenyó lenne?

DJ SUEFO – Ja a többi az digitálgenyó, és akkor lesz vinyl válogatás, ha már minden újra lesz maszterelve. A legjobban sikerültek kerülnek majd rá.

– Apropó vótál te betrinyózva Másfélen?

– Mindenen voltam betrinyózva nem csak Másfélen

– Mikor jössz mán el egy RNR666 Buliba végre? Vótál te egyáltalán? Végül is a kezdő lökés tőled vót még 12 éve mikor az MK2 (Mezőkövesd 2 ) rádióval összehoztál minket. Azóta van RNR666.

– Amúgy RNR-en kétszer tuti játszottam, de lehet, hogy háromszor. Közönségként voltam 5-6 alkalommal.

– Járod még a budapesti éjszakát mint Dj amúgy? Sok a paraszt?

– DJ-zés megy, be vagyok táblázva eléggé. Igazából most még 3 másik embernek is én adok melókat. És ja, sok a paraszt, egyre több. Külföldről se a jó arcok jönnek már, csak a white trash.

– Van pár kazettád, ami nálam maradt (hallgatva vannak) a kedvencem: A oldal Alboth! – Amour 1991 / B oldal Monster Magnet – Spine of God 1991. Micsoda párosítás!!!!!

– Örülök, hogy az Alboth jó kezekben van! A Neurotic műsoros nincs ott? Azt nem találom, már nem emlékszem kinek adtam kölcsön.

– Nincs nálam a Neurotic. Kőcsön se kértem vóna én azt.

Jó vót beszélgetni, helló nachbar Oi&DistrOi!