Egyszerűen imádom a Slovenly Recordings kiadót. Nemcsak azért, mert évtizedek óta jobbnál jobb zenék jelennek meg náluk, hanem mert mindig ki tudnak találni valami meglepő dolgot, mint az immár három (de lehet négy) kontinenst érintő ‘WE’RE LOUD’ fesztivál. Vagy az a dupla válogatásalbum, amin a ’90-es években mindenféle TDK, Maxell, BASF kazettákra rögzített amerikai punkzenekarok felvételei hallhatók, amikről addig csupán néhány tucat ember tudhatott (arról a lemezről >> ITT << írtunk). De emlékszem olyanra is, amikor a kiadóalapító Peter Menchetti két régi 7 inches lemezek lejátszására alkalmas úgymond „sound system-el” Dj-zett a világ minden táján. Aztán ott az a formátum, amit én csak tőlük láttam. 10 inches vinyl, nagy lyukkal a közepén, ami egy anomália, de kibaszott jól néz ki!

Na, King Automatic új hat számos kislemeze is ilyen formátumban jelent meg. Ugyebár ő egy francia one-man band, többször járt már Magyarországon, szerintem nem kell bemutatni.

Hat szám feldolgozása, King Automatic modorában.  Jamaicai rock steady, rythm n beat, mod stílusú változata a The Seeds ‘Pushin’ Too Hard‘ klasszikusának. A Rolling Stones-tól a ‘Satisfaction‘. A detroiti  garage rockerektől, a The Goies-től a ‘ Thunderbird ESQ‘. Aztán a Madness ‘One Step Beyond‘ c. száma éppen visszafelé, rock steady-ből primitív garage-be átírva. És két, általam ismeretlen szám az ‘Akou‘ ami egy francia film betétdala lehetett, és Jacques Dutronc-tól a ‘L’augmentation‘.

Ritka szórakoztató lemez. Slovenly / King Automatic minőség. Nincs mit hozzátenni.

teljes album (bandcamp) >> ITT <<

teljes album (spotify)       >> ITT <<

facebook                         >> ITT <<

instagram                        >> ITT <<

website                            >> ITT <<

Eléggé sikertörténetnek tűnik ennek a kéttagú (Ty Varesi – gitár/ének és Tayler Lee – basszus/ének) zenekarnak a története. 2023-ban költöztek Atlantából NYC-be, kiadtak egy kazettát, elkezdtek játszani itt-ott a környéken, és a legjobb emberekbe botlottak, akikbe csak lehet, ha valaki egy No Wave zenekarban zenél. Az első kapcsolat a Live Skull volt, egy Noise Rock/No Wave zenekar, akik a ’80-as években kezdték a zajongást a Sonic Youth-tal, a Swans-sal egy időben. Innen jött az ismeretség Stuart Gray-el, aki pedig a nagyon zakkant Lubricated Goat-ban zenélt szintén a ’80-as években, de manapság Lydia Lunch-al is kollaborál. Így végül a két fiatal egy Lydia Lunch Usa turnén találta magát. Ami nekem nagyon tetszik, mert ez konkrétan az, hogy ennek a két huszonévesnek a nagyszüleik korosztálya segít, mert annyira tetszik nekik az unokáik zenéje. Hab a tortán, hogy a bemutatkozó lemezük az In The Red kiadónál jött ki, ami kb. az egyik legjobb rock’n’roll label az Usa-ban.

Na, de a nagylemez: a fent említett zenekarok hatása mind benne van a G.I.D. zenéjében, európai résztől meg a Dogfaced Hermans is beugrik, de a Malaria! és a korai The Ex úgyszintén. Jó, kis repetitív, zajos, tüskés muzsika.

2026-os Top 10 listámon szerintem benne lesz, de elnézve ezt az évet, Top 20 lesz az, mert már most annyi jó lemez jelent meg idén.

Néhány napja jött ki egy új podcastadás Lydia Lunch csatornáján a srácokkal, amit >> ITT << találsz.

teljes album (bandcamp)  >> ITT <<

teljes album (spotify)        >> ITT <<

teljes album (youtube)      >> ITT <<

instagram                         >> ITT <<

Jó fajta punk/post-punk Mexico City-ből, némi goth beütéssel. Érdekes, hogy egyszerre tűnik retrónak és modernnek. Amit hallunk, az az érzésem, hogy ez a hat szám akár a ’80-as évek közepén is megjelenhetett volna. Összességében mégis frissnek hat. Ugyanez elmondható a srácok kinézetéről is.

Az énekesnő hangját meg kell szokni, de ha ez megtörtént, nagyon élvezetes cucc ez.

mind a hat dal (bandcamp)  >> ITT <<

mind a hat dal (youtube)      >> ITT <<

instagram                             >> ITT <<

Az amszterdami zenekar stílusa saját meghatározása szerint ‘street boogie‘, ami szerintem kurva jól hangzik és igaz is. Nagyon tömény, riffelős RnR ez, de nem feledkeznek el a nagyon jó énektémákról és sokszor dallamos gitárbetétekről sem, mégis az egésznek van valami mocskos, utcai hangulata.

Punk, RnR, Oi! kábé ez a csapásirány. Nekem ilyenek ugranak be, mint a Dead Boys, a Rose Tattoo, a skandináv action rock vonalról a Turbonegro vagy a Hellacopters, Ausztráliából meg a Powder Monkeys, Bored! és társaik. Hazulról pedig a budapesti Böiler.

Kurva jó lemez, meg kéne venni bakeliten, szerintem rengeteget hallgatnám.

Ja! Jerry A. (Poison Idea) 2023-as szólóalbumán ők voltak a kísérőzenekar!

teljes album (bandcamp)  >> ITT <<

teljes album (spotify)        >> ITT <<

facebook                          >> ITT <<

bandcamp                        >> ITT <<

mind a két dal (bandcamp)   >> ITT <<

facebook                               >> ITT <<

instagram                              >> ITT <<

bandcamp                             >> ITT <<

website                                  >> ITT <<