A Heimat-al úgy vagyok, hogy ritkán hallgatom, de ha mégis, akkor totál beszippant az a fura világ amit teremtenek, ami komfortos is nekem, de azért nagyon-nagyon nem hétköznapi. Kábé mintha egyszerre lennék a Meztelen Ebéd film piacos jelenetében, a Blade Runner-ben és egy párizsi Dadaista kabaréban úgy a ’20-as évek elején.
Zenéjük egyszerre hat ultra modernnek és visszanyúlásnak a régi időkhöz, van mikor pop-os és van amikor kifejezetten kísérleti. Az ének is hasonlóan változatos, Kate Bush-tól Nina Hagen-ig, Nico-tól a Gudrun Gut-ig a Malaria! énekesnőig, mindezt Armelle francia létére olasz és német akcentussal adja elő, angolul. Ő két másik zenekarával már fellépett RNR666 Buliban 2011-ben a The Dreams-el (furcsa dub-cold wave exotica) 2014-ben pedig a Badaboum nevű csak lányok alkotta zajos anarcho-punkszerű csapattal.
A Heimat másik fele Olivere, aki a Cheveu-ben játszott régebben, ami egy hihetetlenül jó és kreatív garage punk / synth punk zenekar volt.
Mindenkinek csak ajánlani tudom, aki szereti az elvontabb zenéket, de azért jól is akar szórakozni.