Elveszett és megtalált videófelvétel egy régi RNR666 külső winchesteren. Rövid részlet a francia The Feeling Of Love 2008. február 11.-i koncertjéről, vagy a beállásról.

Hihetetlenül jó este volt, a Dunán egy kis állóhajón (Blue River Pub) ami mellett, ha elment egy nagyobb hajó, elkezdett enyhén imbolyogni.

Amikor elkezdtük leszervezni a bulit én úgy tudtam a F.O.L. egy one-man band, de közben Guillaume bevett egy dobost, méghozzá Seb Normal-t  (The Normals, The Cheeracks, Crash Normal, manapság Delacave), aztán a koncert előtt nem sokkal írta, hogy lesz egy szintis is, Hess. Hogy miért léptek fel végül csupán ketten? Na, annak éppen szemtanúja voltam. Hess lerakta a szintit egy székre, ami azzal együtt szépen el is borult és tönkrement. Ami azért volt külön kellemetlen mert a tournétársuk, a Movie Star Junkies is azt használta volna. Senki nem drámázott emiatt, ráadásul az Iguana boltos Békának köszönhetően másnap baráti áron tudtak venni egy még jobbat. Sosem felejtem el, ahogy megyünk hazafelé a Krúdy Gy. utcán és a srácok ölelgetik és puszilgatják az új szintetizátorukat. Amúgy a Movie Star Junkies évekig használta (lehet még ma is).

A The Feeling Of Love-ot Guillaume kezdte Metz városában 2005-ben mint egyszemélyes zenekar, a budapesti koncert idején még nem jelent meg nagylemeze, kislemezei voltak. Ezeken a korai cuccokon és a debutalbumon nagyon nyers és direkt zenék vannak, valahol a blues punk és a no wave határmezsgyéjén. Ez lemezről-lemezre finomodott, mondjuk úgy, egy Velvet Underground-os irányba. Kiadtak négy nagylemezt, rengeteg 7″ / 10″ incses kislemezt és pár válogatást, Usa turné / Európa tournék (2009 év végén még visszajöttek egyszer Budapestre és Szolnokon is játszottak.) aztán 2010-es évek közepén feloszlottak.

Ezek után Gillaume elkezdte a Marietta zenekarát, ami idéntől Warietta néven fut, Seb a Delacave-et csinálja a barátnőjével, Hess pedig saját, ill. Esse név alatt készít zajos, absztrakt zenéket.