A Goner Records miatt került elém ez a zenekar, a Goner az Eric Oblivian (The Oblivians) kiadója és többnyire elég vad garage rock és RnR lemezeket ad ki évtizedek óta. Na, ez a Memphis-i banda egyáltalán nem ilyen zenéz játszik bemutatkozó albumán. Szinte egyáltalán nem is hallgatok ilyesmiket, valami féle post punk, indi rock egy kis pszichedeliával. Ahhoz képest, hogy nem az én műfajom, rögtön első alkalommal háromszor hallgattam meg egymás után. Teljesen beszippantott ez a nyugis, de azért, ilyen drámázós hangvétel meg persze az, hogy NAGYON jók a dalok.
Amiket én ismerek azok közül a Meat Puppets, a korai R.E.M., talán egy kicsit a The Fall amihez hasonlíthatnám, de néha Gibby is szokott hasonlóan énekelni a Butthole Surfers folkos/pszichedelikus számaiban, és a ‘Sound Of Skyline‘ c. dal engem a Korai Örömre emlékeztet.
Azért ki lehet érezni valami féle punkos élét a zenének, ami végül is nem olyan meglepő mert a srácok azelőtt olyan zenekarokban nyomták mint a Nots, az Ex-Cult vagy a Hash Redactor.
Nagyon-nagyon jó lemez. Tessék! Már megint másodjára ment le egymás után. Hahahaah!