A következő oldal a nyugalom és a közízlés megzavarására alkalmas!
Böngészését kizárólag:
látogatóknak ajánljuk!
Ennek tudatában:
Makoto Kawabata évtizedek óta él a német és angolszász hard-rock / prog-rock bűvöletében. A hetvenes évek végén Osakában már a punk és a new wave uralta a zenei színteret és ugyan Makoto ekkoriban vágott bele a zenekar- és hangszerépítésbe (szó szerint), de nem nagyon bánta, hogy a kedvenc nyugati zenéi hatására írt zenéi a barátain kívül aligha fognak mást érdekelni a környezetében. Azóta megszámolhatatlan kollaboráció (például egy kevésbé híres együttműködés az Afrirampóval) és albumhossznyi zenei meditáció nyélbe ütése után a mai formájában nagyjából húsz éve működő Acid Mothers Temple bárhova megy, megtalálja a barátait. Sőt, ha úgy tetszik, akkor az Acid Mothers Temple esetében zenekart és közönséget egyaránt a kontextustól és a zenei műfajtól független élmény hajtja egymás felé, azaz a legtisztább értelemben vett pszichedelikus élmény.
Nem is nagyon lehet meglepődni Makoto Kawabata turnénaplóján, melyben többszörösen felbukkanó motívumok például: lemezboltozás, pénz híján szállodai vízforralóban való főzés, bolhapiacozás, gitárgyújtogatás és kölcsönös tisztelet a közönséggel. Érdemes megnézni egyébként az Amoeba által készített Acid Mothers Temple epizódot, ha eddig még nem jött volna meg a kedv zeneboltozni a zenekarral. Szóval egy biztos: pénteken az A38 hajón jófej audiofilek játszanak jóej audiofileknek, csalódás kizárt!