Ötszáznál több visszaigazolt vendég – ez még a LÄRM-hoz (ami, Budapest egyik legfaszább hangcuccával rendelkező, menő, de ennek ellenére, a jóízlés határain bőven „innen lévő” szórakozóhely) képest sem kevés, persze, nem ettől a szép nagy számú közönségtől lett érdekes az RNR666 számára a The Corporation nevű freak-csapat, vagy, -hogy egy laza képzavarral éljek- techno-art kollektiva közelgő bulija.

Corporation-éket még a Képzőművészeti Egyetem büféjében évekig szürcsölt kávé idejéből ismerem, mármint a pofákat magukat, igaz akkoriban még nem hallottam ezt a (meglehetősen pökhendien csengő, de, tény, hogy fasza) nevet. Aztán jött Wennesz Vera, festőművész, közös barátunk, aki által szép lassan megismertem az arcokat és nagyjából képbe kerültem Corporation-ügyileg, viszont a kép nem lett tisztább: sőt. Ennyi személyes szál nekem elég volt ahhoz, hogy kiváncsi legyek egy olyan dologra, amit én magam nem értek, de annak művelői kurvára imádnak csinálni. A Corporation, szerintem, az én perverz kiváncsiságomon túl is érdekes: értelmes emberek egy hülye helyen, tele gondolatokkal, amiket, még kifejezni és kifejteni sem restek – ahogy az kiderült, akkor, amikor kerekasztalbeszélgetést rendeztünk a részvételükkel: technoról, Jézusról, korszellemről, (ellen)kultúráról és mindarról, ami fontos lehet a túléléshez.
Hosszú lesz. Nyomj a továbbgombra. Vagy ne.

A kerekasztal résztvevői:

The Corporation – [:Corp:]
avagy:
Mike Nylons – [:MN:]
Lőrinc Lilla – [:LL:]
.page. – [:PG:]
Szenteleki Gábor – [:SZG:]
Mátrai Erik – [:ME:]

[:RNR666:] A Corporation egyáltalán nem mai, vagy tegnapi ügy, sőt, nem is olyanok vagytok mint akik altalaban a LÄRMban fellépnek, de a felületes zenebarát se emlékszik többre mint, hogy eredetileg képzőművészek vagytok, akik egy időben Jézus-kattantak voltatok és, hogy volt egy rosszemlekű Margit-szigeti bulitok amiből egy film is keszült (az esetről bővebben: ITT). Ennyit elég tudni a Corp.-ról?

[:Corp:] Ami április 30-án a LÄRM-ban lesz, az INSECURITY STATE.
[:ME:] Technoparti.
[:MN:] Nem-techno-parti!
[:ME:] De!
[:MN:] De semmiképpen nem technopartiznám le, mert sokkal több annál, egy összetettebb organizmust játszunk meg, egyfajta Autonóm Területet, ideológiai állam-maszkban.
[:ME:] Azt gondolom, hogy a Corp. a technopartiról is máshogy gondolkodik.
[:MN:] Hogy mi hogy képzeljük a technopartit.
[:PG:] És a T+U csoport is, akikkel közösen jegyezzük az eseményt, megborítja rendesen ezt a jelenséget. A parti részen nem akarunk különösebben a technoról mint filozófiáról értekezni, inkább megcsináljuk.
[:MN:] Totális támadás lesz! De, a kérdésedre vissza: nyilván, ennyit nem elég tudni rólunk. Pont.
[:LL:] A csoport szabad. Arra is szabad, hogy legyen, és arra is szabad, hogy ne legyen.
[:SZG:] A Jézus-kattanásról annyit, hogy, én tőletek, Jézus kattantaktól lettem kattant, de frankón!
[:PG:] A Corp. mint olyan, sose volt Jézus-kattant, a Corp. nem erről szól.
[:LL:] Ezek egyéni kattanások.
[:MN:] A Corp. ezért is maradt 4 évig pauzában. Mert nem erről a kattanásról szól, de megvolt az ideje a személyes-kattanásnak.
[:PG:] Nem tudom, hogy mi az a Jézus-kattanás, ámbár én Jézusban utazom továbbra is. Ez egy személyes dolog – de a csoport szabad.
[:ME:] Bennem is Jézus utazik.
[:PG:] Asziszem a Corp.-ot nem nagyon lehet bekategorizálni ide vagy oda, sokkal inkább az egyéni kvalitásainkról szól.
[:SZG:] Nem is annyira.
[:MN:] Illetve, hogy ezeket a kvalitásokat hogyan lehet összeszervezni és egy közös kvalitássá emelni. Felerősíteni, és egy közös kommunikációs csatornán rászabadítani a világra.
[:PG:] Jó, de azt akaratam ezzel mondani, hogy ez nem egy propaganda-szervezet. Ez egy művészeti csoport, ezt jó leszögezni.
[:MN:] A Corp. médiumközi, abszolut, például a zene sem kiváltságos a munkánkban – attól függ, hogy mi a vizsgált témánk, mi a szituáció, amire rácuppanunk. Tehát mindig hely- vagy szituáció-specifikusan gondolkodik a csoport. Van úgy, hogy öten vagyunk benne egy projektben, van úgy, hogy harmincan.
[:PG:] A Margit-szigeti dologról. Ez az esemény nekünk csak egy alkalom volt a sok közül, és nem is éreztem rosszemlékűnek. Ez annak rosszemlékű, aki erőszakoskodott.
[:MN:] Vagy aki az erőszakot elszenvedte.
[:PG:] Hát ja, ez igaz, mondjuk téged fojtogattak a szekusok.
[:MN:] De a Corp.-történetben összességében nem a legfontosabb dolog. Viszont nagyon meghatározó élmény volt, a részemről ez a LÄRM-os buli táplálkozik ebből az élményből is. Terápiás módon van például, az „erőszakszervezet” megtéve egy múzsának ebben az április 30-ai cuccban. Hogyan lehet a formát megtartani, viszont a tartalmát teljesen kicserélni, és ilyen módon a tarumatizált helyzetből..
[:PG:] ..a kígyómérget kiszívni.

[:RNR666:] Van olyan, hogy régi és új techno? Úgyertem, megkülönböztethető egymástól új és régi?

[:MN:] Noha, azt gondolom, hogy ez ugyanaz a folyam, de stilisztikailag különíteném el. Vannak új trendek, amelyek visszanyúlnak, tehát a zenék oda-vissza hatnak, de ha meghallgatjuk a régi és az új zenéket, igenis van köztök különbség, az új sugározza a korszellemet.
[:ME:] És ez egy olyan műfaj, ami folyamatosan változik. Ahogy a jazz is folyamatosan változik, gyúródik, úgy a techno is. Ezt befolyásolják a kütyük, meg a struktúrák is, amikkel készülnek a zenék.
[:LL:] Olyan szabad forma ez, amely képes mutálódni. Képes integrálni sok más impulzust, ezért rengeteg féle szubkultúrális módosulása van, ami nagyon izgalmassá teszi.
[:MN:] A 2000-évek közepén úgy éreztem, hogy az agresszívabb, zajos, kísérletibb zenék elvesztik az erejüket, amikért pedig 2000-körül annyira rajongtunk és amit éltünk. Valahogy az elmúlt néhány évben támadt fel számomra újra ez a közeg, és telítődött tartalommal. A korszellem szerint, úgy látszik, a techno részben apokaliptikus vízióvá nőtt fel – vagyis olyan, mintha újra „jelentene valamit”.
[:PG:] Újra felfut a techno mindenféle szinteken, úgy tűnik.
[:SZG:] 10 éve úgy éreztem, hogy összahangolódott a festészetem a technoval valamennyire, volt egy közös metszéspontjuk. Több mint 10 év telt el aztán, hogy ez kimaradt. Most megint érzem ezt az összecsúszást.
[:PG:] Van ilyen, hogy régi techno, és acid, aminek van is közönsége, de úgy érzem ezt a vonalat már akadémikusnak is mondhatjuk. A fiatalok már nem ezen nőttek föl, az új techno még glitch-esebb, mint valaha. Vagy kommersz – abban viszont nincs változás.
[:MN:] Én keresem az újnak a lehetőségét, és hogy ez a zene most mit jelent. Engem nem érdekel az a hozzáállás, ami nem veszi figyelmbe, hogy mikor élünk, mi zajlik a világon.
[:PG:] Engem érdekel.
[:MN:] Jó, én is keresem az állandó értéket, ami nem megy ki a divatból, de mégis nagyon szeretem azt, ami képes az aktuális nyelven megszólalni. Vannak nyelvek, és vannak szekerek, amikre fel lehet szállni, vagy amikre lehet reflektálni.
[:ME:] Azért a ’90-es évek végén ’00-es évek elején sem volt már új műfaj a techno, de nagyon jellemző volt ennek a kultúrának a kísérletező jellege. Én mondjuk most koncentráltabb, készebb darabokat kapok belőle.
[:MN:] Most is van gecisok kísérleti, csak sokat nem ismerünk.

[:RNR666:] Az egyértelműen ál-mizantrop szagú tumbleretekről, nekem, egy nem-technosnak, sok minden az eszembe jut: a „bárcsak háború lenne már” idiotizmusától kezdve, egeszen Wahorn András (körülbelül idézett) mondatáig, miszerint, „amikor szar minden, az jót tesz az ellenkultúrának„. Ennek szól ez a sok kemény, kirekesztő, életellenes rigmus egy olyan korban amikor a tarajos punkok már vegánok, a gothok meg „healthek” lettek?

[:MN:] Mi az hogy „ellenkutúra”?
[:PG:] Így van!
[:MN:] Tehát mi ellenkultúra vagyunk?
[:SZG:] Igen!
[:PG:] Ellenkultúra vagyunk ezzel az IS-eseménnyel?
[:ME:] Én nem érzem magam ellenkultúrának. Abban a pillanatban azon az oldalon leszünk, de például délután a Bálnában installáltam.
[:SZG:] De ez ettől szépen büdös. Ez így együtt szép.
[:PG:] Én sem tartom magamat ellenkultúrálisnak, szóval ez beugratós kérdés nekem: most akkor válasszunk oldalakat? Mert az ellenkultúra nagyon jó cucc, csak ha túl sok lesz belőle, akkor meg az ellen kell kultúrát csinálni.
[:SZG:] Volt egy vélemény manapság valami újságban, amiben a srác azt feszegeti, hogy a „népi-urbánus”/”konz-lib” árokharc hogyan szűnt meg, már nem látja az árkot. A Fidesz gyakorlatilag letarolta az értelmiséget, és egy partra állította. Tehát most – nagyjából – van egy értelmiségi kultúra és van ezzel szemben egy zombi-kultúra. Ilyen szempontból kb. mindenki ellenkultúrális oldalra került, akinek kritikus attitűdje van.
[:PG:] Én ezt a kifejezést a ’60-’70-évekből datálva ismerem, akkoriban lett ez a fogalom kitalálva és filozófia gyártva hozzá. De igazából nem is tudom: mi az, hogy ellenkultúra? Úgy érzem, hogy a Corp. a megmozdulásaival sokszor szereti oda tenni a pontot, ahol nincs még lerajzolva, hogy mit kéne csinálni.
[:SZG:] Azt gondolom, hogy soha nem volt még jobban oppoziciós szerepben a Corp. mint az INSECURITY STATE-tel lesz. Valami részben bele vagyunk ugyan szövődve az állami gépezetbe is, de ez nem azt jelenti, hogy egyetértünk a szellemével. Az INSECURITY STATE-tel a Corp. és a T+U egy erősen ellenkult nyelven szólal meg.
[:MN:] Én azt szeretem ebben a nyelvben, h ez nem csupán specifikusan magyar vonatkozású, hanem a sokkal globálisabb hierarchia kritikája. Az elnyomó eszközöknek, formáknak és attitűdöknek egy globális kritikája. Wahornnal egyetértek, hogy sokszor a szar helyzetek inspirálóbbak lehetnek, mint a közöny, vagy az a szituáció, amikor mindent lehet. Úgy vagyunk beállítva ebben az országban, hogy, ha nincs ellenségképünk, akkor elveszítjük a talajt. Az INSECURITY STATE-en megidézzük az ellenségképet, de kivesszük a tartalmát.

[:RNR666:] Fel fog kelni az a nap, amikor a földalatti patakok összeérnek es létrejön a stílusokon átivelő nagy folyam? Kell e egyáltalán találkozni mindennek ami a fősodortol különbözik: ha igen akkor ti ezt hogy csinálnátok? Ha nem akkor miert ne legyen ilyen összefogás?

[:MN:] Isten őrizz!
[:PG:] Hazug paktumokat ugyanúgy nem érdemes ellenkultúrálisan kötni, mint egyébként. Én spec. megijednék attól a katonás modelltől, amit az INSECURITY STATE-ben vízionálunk, ha komolyan kellene vennünk. Pont ez a csavar az ellenkultúrában, hogy sokmindent nem lehet definiálni benne. Ha definiálod, akkor már nevetségessé is válik. A Corp.-pal nem gondolkodunk az ellenkultúra megszervezésében.
[:ME:] Kb. a művészet halála lenne, ha összeérnének a földalatti patakok, és csak egy nagy, kiforrott kultúra létezne, ezt egy nem éppen demokratikus világban tudom csak elképzelni.
[:PG:] Az volna a szobor, ami többé nem mozdul?
[:ME:] Akkor már nem lenne feladat. Nem lenne értelme felkelni. Lehet, hogy nagyon komolyan vett kultúra lenne, de hova tovább?
[:PG:] Igen, akkor vége lenne. Az lenne a művészet, vagy kultúra vége is egyben.
[:SZG:] Az ellenkult lényege a rákérdezés. Ha ez összeáll, és legyőzi a folyamatosan ostromlott falat, vagy bálványt, akkor elveszíti a lényegét, a biztonságos kritikát. Vannak nagyon erős állítások, amelyek mégsem igazak mindenkire, tehát egyszerűen meg kell szólalnod a rákérdezés hangján.
[:PG:] Addig jó, amíg te is visszakérdezhetsz. Ez mozgásba hoz.
[:SZG:] És amíg rád is rádkérdezhetnek.
[:PG:] Viszont az emberi oldaláról nagyon örülnék, ha sokkal több együttműködés, keresztbe-projekt, meg élet meg szellem, meg minden jönne létre az ellenkultúrában is. Tehát kell egy minimum szervezettség, egy minimum bizalom a művészi minőségek előhozására. A kritika, kritikusság se csak egy ürügy legyen a változások ellen.
[:MN:] Nagy élmény számomra, hogy a T+U csoporttal ennyire sikerült szervülnünk, és egy cél irányába mozgósítani nagyon különböző beállítottságú, különböző környezetben élő embereket.

[:RNR666:] Végül, ha már az RNR666 egy punk oldal, akkor légyszi mutassatok már 2015-ös, igazi punk vénával megbaszott technot!

[:MN:] A kedvencek basznak az idén is csinálni valamit, szóval mind tavalyi. Paula Temple, Colonized, 2014 – végre egy csaj a keménykedős, maszkulin vonalon:

Franck Vigroux, Centaure, 2014 – kedves videóval

Chemotex, Early Death, 2014 – sláger

[:PG:] Nem tudok 2015-ös track-et. Nem így hallgatok zenét, leginkább meg sem jegyzem, melyik mikori. Rinse, Illegal Species – Ez már 4 éve lett feltéve a Netre, de lehet, hogy 14 éves, ki tudja? A többi stimmel.