Utoljára a művészeti szakközép folyosóján 1994 áprilisában, amikor mindenki Kurt Cobainje jobblétre szenderült, és az elvontak egyik felét zokogó-, másik felét röhögőgörcs kínozta, na akkor éreztem magam hasonló mértékben fiatalnak és öregnek egyszerre, mint tegnap este az osztrák Just Friends and Lovers és a Robotra közös buliján, amit a New Meat szervezett. Persze hogy elbaszottak voltak itt-ott a számok, persze hogy csúszkált az ütem néha, de az a buli, ahol mindkét zenekarban meglépik, a (szintén művészetis időket idéző) dobos-gitáros (ill.: dobos-szintis) helycserét, az a buli csak fasza lehet! Sőt, a koncert utolsó száma erejéig, a Robotra Hot Water-jére
(az albumon az 5. szám)…

…visszatért a színpadra egy mikrofon mögé a  Just Friends and Lovers három csaja is (merthogy ők egy csaj-trió), és a két banda így egyesülve üvöltötte bele az októberhuszonharmadikai éjszakába a művészetis életérzést: na ott derült a szív!

Az összhatást még az a láthatóan részeg seggfej sem tudta szétbaszni, aki azért (?) jött a buliba, hogy a kanapé előtt terpeszkedve a számok között beordibálja a fárasztó hülyeségeit, amin aztán társasága jókat nevetgélt. Na de egy pank bulin ugye mindent szabad, még akkor is ha ezt a frázist csak az ilyen seggfejek szeretik szó szerint érteni.

Végül: az informalitás kedvéért, természetesen beraktam a posztba egy-egy videót a két bandától, amelyekből természetesen nem fog átjönni, hogy miért is a világ egyik legfaszább dolga egy „művészetisbuliban” magasról szarni arra, hogy elbaszottak voltak itt-ott a számok, és hogy csúszkált az ütem néha.