Lehet bontani a pezsgőt, a magyar zene se nem ledöntött tekebábu, se nem bábu, úgy egyáltalán, nah – szedjétek is a jóféle friss magyar termést!
A csepeli-budapesti Wormkids már igazán a kínosságig halogatta első lemezét, de ez nyilván senkit sem zavart volna, ha nem játszanának tökös és hangos zenét – még mindig olyanok kissé, mintha egy East Ray Bay-jel kiegészült Black Sabbath játszana mondjuk Man or Astro-man?-t, valahol egy kihalt siófoki partszakaszon. Olykor nindzsamaszkban.
Oké, a hasonlat frappánsságáért nem kezeskedem, de azért mindenképpen, hogy érdemes meghallgatni a június végén kitett Inzen című lemezt, üresáratok nélküli, szuper hangzású cucc.
A másik zenei tengely pedig Budapest-Balassagyarmat, ami roppant érdekesen hangzik, viszont többet sajnos nem nagyon tudni a derTANZ nevű zenekarról, ami abból a szempontból tulajdonképpen mindegy, hogy a White party önmagában is elég érdekes, ráadásul kevés olyan jóleső izgalom érhet egy magyar zenebuzit, mint amikor klassz zeneblogokon fut bele olyan magyar zenékbe, amikről addig még nem hallott.
Demó lévén nyers az egész, kissé minimalista, de simán képes a hallgató beaprítására – elég felszabadultan aberrált dünnyögős-vicsorgós poszt-zene. Lo-Fi free punk, mondják ők. Amen.