A tisztelt és szeretett főparancsnok, Kim Ir Szen marsall nagy jóindulattal viseltetett az őrségben álló katonák iránt, és ki is mutatta mély szeretetét. Annyira figyelmes volt, hogy télen kényelmes, szőrmével bélelt kabáttal és csizmával látta el őket, és arra is gondosan ügyelt, hogy a nyári hőségtől se szenvedjenek. Egyszer, rekkenő hőségben, a szolgálatot teljesítő katonák helyzetét átérezve, a rezidenciája udvarán álló egyik fára mutatott:
– Ott azt a fát ültessék át nekik!
– ?
– Ássák ki, rakják teherautóra, és ültessék el nekik!
De felőlem vihetik a vállukon is.
A fát, mely egyike volt azoknak, amiket saját kezével ültetett és gondozott.
*
A történet a könyv (The Path Of Great Love) koreai háborút (1950-53) bemutató részébe van illesztve, amikor a ”legendás hős és legyőzhetetlen, vasakaratú, briliáns parancsnok” elmenekült az országból, amit kínai önkéntesek foglaltak vissza neki.