Tudod, négy éve, az első Showder Klubbok indulása óta nézem a tévében a magyar stand-uposokat és azóta folyamatosan keresem a szavakat, hogy végre meg tudjam fogalmazni magamnak, miért is látom őket úgy összességében súlytalannak, hogy miért érzem azt, hogy alapvetően tét nélküli dolog mindaz amit csinálnak. Jó, nincsennek illuzióim, hiszen egy kertévé (és annak producerei) nyílván nem fogják a saját szájukba nyomni a pisztoly csövét és úgysem hagyják majd, hogy ifjú komikusaik olyan dolgokat mondjanak, ami alapvetően rengetné meg a világot, de tegnap előtt éjszaka óta megvilágosodtam, mármint, az ügyben, hogy mi is a különbség a fontos és a kevésbé fontos stand-up comedy között. Tegnap előtt éjszaka vetítette a tévé ugyanis a Lenny című filmet, ami arról az emberről szól, aki elsőként mondta ki nagy nyílvánosság előtt a "cocksucker" szót.
Ez az ember pedig az 1966-ban elhunyt, Lenny Bruce volt.
Kábítószerek, feljelentések, obszcenitás-vád, jazz, striptease táncos feleség, hatvanas évek – ismerve Lenny életének címszavait sem jutunk közelebb ahhoz, hogy megértsük, miért is volt világrengetően fontos mindaz, amit ez a fazon véghez vitt. Amerika lelkiismeretének nevezték, aki először mert szembesíteni egy egész társadalmat az álszentségével és akit éppen ez az álszent társadalom végzett ki.
ITT találsz egy rövidebb, ITT pedig egy kicsit hosszabb részt a Lennyből, mielőtt megszerzed valahonnan az egészet, hogy aztán végérvényesen az egyik kedvenc filmeddé váljon.
De komolyan.