Tibor 21 éves, egyetemista. A buszra várt, mint minden vasárnap, hogy visszamehessen az iskolába.
Ilyenkor, hogy elüsse az időt, mindig cigarettára gyújtott.
Az új jogszabály értelmében, azonban már nem lehetett rágyújtani a megállókban. Sunyi módon eldobta a csikket a hóba, és bakancsával finom fehérséget dobált rá, mintegy eltemetve apró nyomát nagy bűnének.
Cigarettát cigaretta után gyújtott a nagy várakozásban, miközben feléje közelített egy idős úr és megszólította:
– FIATAL EMBER!
– TESSÉK MONDANI! JÓ NAPOT KÍVÁNOK!
– HÁT NINCS MAGÁBAN SEMMILYEN FELELŐSSÉGTUDAT?
– MÁRMINT?
– HÁT ELDOBÁLJA  ITTEN A CSIKKET AZT ELTEMETI? AZT HISZI SENKI SEM LÁTJA?
– ÉN…ÉN..BETEG VAGYOK…
– MI MAGA?
– BETEG!
– MI A BAJA?
– FÉLEK!
– MITŐL?
-A FELELŐSSÉGTUDATTÓL, ÉS ENNEK KÖVETKEZTÉBEN, MAGA SEMMI MÁS, CSAK A KIVETÜLÉSE ENNEK, SZÓVAL HAGYJON BÉKÉN! HAAAAAGYJ BÉÉÉKÉÉÉN TE KIVETÜLÉÉÉÉS!
És ekkor Tibor összeesett, a hóban fetrengett és vergődött, körbe-körbe, pszichopata hóangyalokat rajzolva a gyönyörű csapadékba.
Az emberek tűnődtek, aztán finom havat szórtak a testére, és ott hagyták…