Ma láttam a lenini eszmerendszert az utcán sétálni.
Előttem ment. Át a sáron, aztán a járdán.
A sár rétegekben ragadt fel csálé csizmája talpára.
Bugyiszínű melegítője maga volt az élet a novEMBEREK halálszínű utcáján.
Sapkája töketlenül állt a fején. Ferdén csúszott rá, lucskos fülére.
Karjait maga mellett, élettelenül lógatta. Magában beszélt és csámpázott.
Undort keltett bennem látványa, így gyorsan megelőztem, magabiztos léptekkel.
Egyszerű dolgom volt, hiszen történelmi okokból is hosszabb a lábam.
Előttem ment. Át a sáron, aztán a járdán.
A sár rétegekben ragadt fel csálé csizmája talpára.
Bugyiszínű melegítője maga volt az élet a novEMBEREK halálszínű utcáján.
Sapkája töketlenül állt a fején. Ferdén csúszott rá, lucskos fülére.
Karjait maga mellett, élettelenül lógatta. Magában beszélt és csámpázott.
Undort keltett bennem látványa, így gyorsan megelőztem, magabiztos léptekkel.
Egyszerű dolgom volt, hiszen történelmi okokból is hosszabb a lábam.