Utolsó vendégek egy étterem teraszán. Késő nyár van. Hűvös. Kis szél is fúj. A pincérek szedik le az asztalokat. A zenekar játszik a színpadon. Egy pár táncol. Vagy annyi se. Kortyolsz a sörödből. Vagy a vörösborodból, de akkor lila foltok vannak az abroszon. Rágyújtasz. Hallgatod a zenét. Egyszerű, könnyű és szép, mint az élet. Elfelejtesz hamuzni. A terítőre hullik. Lefújjam? Hamutartóba ügyeskedjem? Leszarjam?
Látod magad az asztalon letolt nadrággal guggolni. És cigiznék is közben. S persze zokniban, mert cipőben nem mászunk az asztalra. Elmosolyodsz, körülnézel, lefújod, és rendelsz még egy italt.
A torinói Veron Sélavy, a dob-orgona duónak indult, ma 5 tagú, lemezeit előszeretettel hűtőkamrában felvevő blues-punkMovie Star Junkiesgitárosa, meg a pszeudo-folkDieci Cani (10 Kutya) oneman- band összes tagja. Előbbi a Birthday Party, a Gun Club, utóbbi Paolo Conte, Gainsbourg vagy Daniel Johnson nyomain halad.
Vincenzo Marando gitáros és Roberto Grosso Santegna dobos együtt a delta bluest, a Sun Records világát, a brazil Tom Zét, a rég elfeledett, a 60-as évek végén, hetvenes elején lemezeivel semmilyen sikert el nem ért soul előadót, Lee Mosest, a Rolling Stonest, a házi fazonigazítást meg a palacsintákat nevezik meg fő hatásként.