Amikor bezárták a bolondokházát, persze az ápolókat is szélnek eresztették. Akik a védett környezetből kikerülve ekkor szembesültek igazán a hétköznapi elmebetegek mindent elárasztó seregével. A Csendes Őrültek Osztály három egykori alkalmazottja hivatástudatból és emberbarátságból, csekély térítés ellenében vállalkozott a beavatkozásra. Rögtön felismerték, hogy a csoportos sokkterápia az egyetlen, talán üdvözítő módszer kezelésükre. Egyelőre a koponyalékelést dob és a basszusgitár, az elektrosokkot szintetizátor, az injekciókat trombita helyettesíti. Ami, ha nem is használ, de a páciensek legalább azt kapják, amit megérdemelnek. Augusztus 5.-én 20 órától

Klaus Trerlfil vietnámi költőfejedelem és árvaházi gondnok 1971-ben így kiáltott fel háza kertjében: "Kevesen vagyunk!"

A fellépő zenekarok névsora: Lyuhász Lyácint BT., Égett gyerekek, Stereo Tomi, Dolly Rambo, Szimatyien Jazz Band, Dr.Kondor, Spatzen Jodler Sextett, Szimatyien Elektro Folk Band.

A magyar underground egy igen szövevényes történetű együttese, akik keserédes humorukról, súlyos eredetiségükről és sokszor arcon vágó kritikájukról ismertek. A dadaista performansztól, a jazz-funky-punkig mindenfélébe belekontárkodtak, így muzsikájuk sikerrel emelkedett a kategóriák és az átlagos magyar zenekarok fölé, ahol a doktor úr szaxofonjátéka mellett a Brains együttesből is ismert, Endrei Dávid és Jeli Gergely dobos lüktetnek együtt. Augusztus 5.én 23 órától

Az Anktarktisz és néhány eldugottabb hely kivételével a világ minden tájékán koncertezett már ez a 23 éve alakult együttes. Éppen ezért életművük hosszas tapasztalataik taglalása helyett inkább ide írom, hogy e bulldózer hangzású, brilliáns technikai megoldásokban bővelkedő és élőben igazán meggyőző amerikai zenekar koncertje előtt bizony tátva marad az ember szája, legyen akár zenész, akár nem. Szóval aki egy igazán élő, lehengerlő, basszus-dob centrikus, meglepetésekkel szolgáló koncertre vágyik annak vágyai teljesülnek a RETEK színpadon, augusztus 5.-én, péntek este.

Zlodeji Usi

A Nyugat-Európában Ear Thieves néven futó trió nem először jár Miskolcon. Profi zenészek, amatőr lelkesedés, elektronikus kütyük, punk energia, csehszlovák rajzfilmzene, beeffektezett lábtörlő, pozan és sör….röviden ezekkel is jellemezhetjük a három cseh pajtás produkcióját, akik szabadidős zenekar lévén nagy ívben tesznek a májszpészük vagy a fészbukuk naprakészségére. Így az augusztus 6. az egyetlen esélyetek, hogy ellopja a fületeket ez a jó kedélyű, dögös rezesbanda.
 

Amikor bezárt a gyár, a munkások végleg hazamentek. A szakmaváltás esélyeinek latolgatása közepette, a tévéből, rádióból naphosszat sugárzott, és a kocsmai zenegépekből is ömlő muzsikák hangjai között vetődött fel a kettes műhely dolgozói között, hogy mi lenne, ha felélesztenék a munkás dalárdák hagyományait. Az átképzési keret terhére zeneiskolába iratkoztak, ám a hangszerek nehezen viselték el a vasmunkás kezek virtuóz futamait. Az első pozdorjává zúzott zongora után karnagyuk vezetésével visszalopóztak hát a gyárba, ahol gyermeki örömmel vették ismét birtokba gépeiket, és hamarosan felcsendült a muzsika.                                                                                                   Augusztus 6. fél 10