2.    Mária országa. I. István (997-1038) kinek „alig nyílt ajka nevetésre, mivel az írásra gondolt: Akkor is fájhat a szív, amikor nevetünk, és az örömnek is lehet szomorúság a vége, és mindig úgy mutatkozott, mintha Krisztus ítélőszéke előtt állna. Szíve-lelke minden vágyával a végső napot képzelte maga elé, s már a mennyország lakája, angyali társal- kodás társa óhajtott lenni. Végre Isten irgalmából, a százszoros jutalom díjára érdemesen, láz vette le lábáról, s mikor már nem volt kétséges hamari halála, előszólította a püspököket és palotájának Krisztus nevét dicsőítő nagyjait, először megtárgyalta velük, hogy helyette a Velencében született Pétert, nővérének fiát választják királynak, akit már korábban magához hívatott, és seregének vezérévé nevezett ki; majd atyailag intette őket, hogy őrizzék meg az igaz hitet.”  Az idézett, a király életéről szóló első írásmű, az 1080 körül keletkezett nagylegenda , és a pár évvel később keletkezett kislegenda sem tud arról, hogy a király halálos ágyán országát Szűz Mária oltalmába ajánlotta volna. Azt egy Hartvik nevű püspök találta ki 1100 körül.

3.    A kereszténység védőbástyája. Egyes helyeken: pajzsa. A török ellenes harcok idején terjedt el a középkori Európában ez a fogalom. Viszont a magyarok nem a kereszténységet, még kevésbé Európát védték, hanem elsősorban országukat. Amit lényegében bután eljátszottak. S lettünk európai török hídfőállás. Az igazsághoz tartozik, hogy a Magyarország előtt leigázott balkáni államok szintén a kereszténység védőbástyájának szerepében tetszelegnek, míg a török kiűzésében főszerepet játszó Ausztria nem.

4.    „Komp-ország, Komp-ország, Komp-ország: legképességesebb álmaiban is csak mászkált két part között: Kelettől Nyugatig, de szívesebben vissza. Miért hazudták, hogy a komp – híd.”  1905. Ady Endre – Ismeretlen Korvin- kódex margójára.  A. E. összes prózai műve. 7. kötet/8.

5.    Keleti Svájc. 1918. Jászi Oszkár elképzelésének, Magyarországnak a Svájci Államszövetség mintájára történő, felemás, magyaros átszervezésének legnagyobb akadálya, hogy akkor már nem volt mit. Vesztesként kínáltunk olyan, számunkra előnyös kompromisszumot, a győztesek oldalán álló magyarországi nemzetiségeknek, amit pár évvel ko- rábban örömmel vettek volna. 2007-ben a Románia Magyar Demokrata Szövetség elnöke, Markó Béla, programbeszédé- ben újra zászlóra tűzte: "A célt most immár könnyen összefoglalhatom: Erdély legyen a keleti Svájc!” 

7.    A három millió koldus országa. Oláh György 1928-ban megjelent, Három millió koldus című szociográfiájának címe után elterjedt kép a két világháború közötti Magyarországról. A nemzetiszocialistává érő író meghatározását, a szocialistának mondott ország előszeretettel használta a „Horthy-fasizmus” rövid jellemzésére.   
  
8.    Utolsó csatlós. 1945 után kapott cím a hitleri Németország melletti legvégső kitartásért.

9.    Erős bástya