Huth Gergely, a Magyar Hírlap főszerkesztő-helyettese áldott húsvét ünnepén minden napját a templomban kezdte, böjtölt rendesen, kétszer olvasta el az Ó és Új Szövetséget (egyszer előröl, másszor hátulról), aztán a Dörmögő Dömötörtől a Vigiliáig végigolvasta minden fellelhető napilap, folyóirat, magazin húsvéti számát. Hétfő reggel végrehajtotta a pogány termékenységi szertartást, kölni vízzel meglocsolta nőrokonait, hölgyismerőseit. Hazatérés után leült, és ürességet érzett. Még, még, még, ennyi nem elég! – követelte keresztény farkasétvágya. Irány az internet! Ott is van sok szép és jó, amivel töltekezhet a lélek.
Tapasztalatait Idegen lelkek húsvétja címmel írta meg azon melegében. (Megjelent: MH. április 6. kedd.)
„Milyen mélyről jövő gyűlölet, évszázados sértettség, romboló és hódító vágy hajtja ezeket a lelkeket…?” Akik a kereszténység legnagyobb ünnepén nem szentelnek egész oldalakat, szép nagy cikkeket neki. Mi az, hogy idejövök erre az oldalra, hogy megtöltsem lelkem feneketlen bendőjét, oszt nem találok semmi olvasásra méltót? Milyen emberek ezek? Emberek ezek? „Beteg lelkek.” Sajnálatra sem méltók. Sőt! „Ideje lenne visszaszedni a vadászpuskát a nyuszitól, és világossá tenni, hogy vendégségben illendő tiszteletben tartani a házigazda szokásait.”
Érted ugye? Ha nem azt írsz, gondolsz, ami nekem és haverjaimnak tetszik, akkor először kapsz a pofádra, majd miután bocsánatot kértél, meghúzod magad a sarokban. Ellenkező esetben betiltunk, talán elvesszük mindened és jobb, ha magadtól kotródsz! Íme egy, a magát kereszténynek tartó „beteg lelkek” közül.
Nem tudom, milyen a becsmérelt lap, a Hírszerző tulajdonosainak leszármazása. Nem feketék, nem sárgák, nem arabok, annyi szent. Így az, aki nem jár Huth úr kedvében, az bizony zsidó. Mi más lenne? Az ő szótárában ez nemcsak népnév, szitokszó is egyben. Pedig éppolyan, mint a magyar. Huth pedig gyáva. Nyíltan nem mer a szőnyegre köpni. Még.
Azt kellene gondolnom, hogy a lap tulajdonosa, az ország egyik leggazdagabb embere, Széles Gábor antiszemita, aki minden gazdasági és szociális problémájáért a zsidókat teszi felelőssé. De inkább csak azt gondolom, hogy későn futott, s az újságírók közül csak a férgese jutott neki.
