3 évvel ezelőtti, nagy sikerű budapesti koncertje után
május 20.-án is: a svájci MIR űrállomást rendez be, és zenéjével végtelen teret teremt.
Második, lejátszásra kerülő lemezük felvételeit Alex Buess kommandírozta. Ő abból az emlékezetes 16-17 nevű alpesi káosz-jazz-noise-free-core együttesből lehet ismerős, akik a nyolcvanas évek első felében megelőlegezték John Zorn és társai ízlését. De dolgozott GOD -dal, ott volt Phantom City -ben, lement Techno Animalba, ilyenek. A MIR trió zenéje? Az előzőekhez még ezeket adjátok hozzá: a dobos Daniel Buess (nem rokon) a több mint 25 tagú, kortárs zenére specializálódott baseli Ensemble of Phoenix alapító tagja, a 90-es évek végén már a 16-17-ben is zenélt. Saját nevén, szólóban szintén űrzenélő, eredetileg nagyzenekari hegedűs, gitáron és basszusgitáron játszó Papiro mester a garázs punktól az elektronikáig tartó teljes skálán alapított már zenekart és minden hangszeren játszik, amit csak meg tud kaparintani. Nemrég Damo Suzukival zenélt együtt.* MZ, koncerteken felállított kisszobányi játékszerén minden hangot élőben szólaltat meg. Különféle billentyűs hangszerekből épített instrumentumának csodájára járnak. 1975-ben a közös Szojuz – Apollo űrrepülésen nem volt ennyi kütyü, és hát a hangzás sem volt az igazi.