Néhány poszttal lejjebb, aMolotov-koktél kapcsánmár megemlékeztünk az 1939. november közepe és 1940. márciusa között zajló finn-orosz háborúról.
A finnek magukra voltak utalva, kértek, de sehonnan sem kaptak segítséget. A németek és szovjetek ekkor még szövetségesek, és se az angolok, se a franciák nem törték magukat. Csak angol, francia és svéd önkéntesek érkeztek kisebb csoportokban. Egyedül Magyarország küldött olyan szervezett egységben önkénteseket, ahogy azt a finnek kérték. A toborzási felhívásra 25 ezer fő jelentkezett. Végül az 5000 fős keretből, egy 346 katonát számláló zászlóalj érkezett meg jó nagy kerülővel, a Torino-Párizs-London-Edinburgh-Oslo-Stockholm útvonalon, mivel a III. Birodalom nem engedte átutazni területén a csoportot. Rajtuk kívül még 20 magyar érkezett egyénileg. Érkezés után egy hónapos kiképzés következett téli harcmodorból. Csak a síelést, azt volt nehéz megtanulni a „pusztai fiuknak” – ahogy egy helyi lap nevezte őket. A magyarok a háború rövidsége miatt a frontra már nem kerültek, a békekötés után határvédelmi feladatokat láttak el, majd májusban hazaindultak.
Nemrég érdekes dokumentumok kerültek szerkesztőségünk birtokába. Finn propaganda a Téli Háborúban.
Kedves szovjet katona! Mondok én neked valamit!
Bajtárs! Nézd csak meg ezeket a képeket! Így élnek azok a szovjet katonák, akik megadták magukat a finn csapatoknak. Először is kezelik sérüléseiket.
Aztán meg itt senki sem éhezik! Először bevisszük a hozzávalókat a konyhába, ahol a szakácsaink, ott azok a fehér egyenruhások, főznek belőle valami nagyon finomat. Nézz csak a kerítést szakácsaink háta mögött, hát hasonlít egy börtönre?
Igazi gondtalan élet vár itt rád, tesó! Ha meg véget ér a háború, akkor majd visszaviszünk téged, és újra találkozhatsz Másával. És amikor vodka kerül az asztalra, az élet még kellemesebbé válik.
A finnek minden leadott fegyverért fizetnek neked!