Mindennek megvan a maga helye.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
100m vagy 1 kattintás
 

 
Belépéskor pillantásunk nagy Magyarország térképén állapodik meg, melyet magyar és árpád sávos zászlók kereteznek. A térkép felett egy kereszt, rajta a renegát zsidó. A szemben balra lévő ajtón az anyja,  Szűz Mária kacsint, jobbról Szálasi néz mereven. Középen, a térkép alatt egy falhoz tolt kis asztalnál egy átlagos testalkatú, rövid-sportos frizurát viselő 30 körüli férfi Bocskaiban valami könyvet olvas. Halkan szól a Kárpátia.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
–    Jó napot. Látom, jó helyen járok.
–    Isten hozott nálunk testvér az olvasókörben.
–    Meglehetősen furcsa, de reményteljes kezdeményezés. Ha jól értem, itt ööö hogy is mondjam, bizonyos sürgető biológiai funkciók végrehajtása közben lehetőség van igaz magyar és
megfelelő nemzetközi irodalmat tanulmányozni.
–    Úgy van. Mindegyik kabinban van egy kis polc, azokon számos könyv és folyóirat található. Idegen nyelvű labor is rendelkezésre áll. Állományunk folyamatosan bővül. A cél, közelebb kerülni az emberekhez, megnyerni szívüket és agyukat. És ennél közelebb már szinte lehetetlen kerülni, hisz kis híján a seggükbe bújunk.
–    Kezdem kapizsgálni. Ugye, amikor az ember jóleső érzéssel könnyít magán, és ha közben olvas, akkor, amit olvas, az szinte beleivódik az agyába, tudat alatt sem fogja elfelejteni kinek köszönheti a megkönnyebbülést. Csodálatos.
–    A piszoárok felett pedig rövid kis idézetek találhatók, egy gyors pislantás, egy gyors pillantás. Például „A zsidót azért teremtette a jó Isten, hogy a társadalom magasabb szerkezete: a nemzet tudja, mikor piszkos, mikor van nagytakarításra szüksége. Ugyanaz a nemzet testében, mint a sváb, poloska, tetű, bolha, rüh az egyénen vagy a környezetében.„ 
–    Ez Szálasi. Végre egy rendes hungarista hely. Rendszeresen fogok ide járni szarni.
–    Persze koronként cserélgetjük őket. Rengeteg a bölcsesség. Itt körben pedig a magyar hiszekegy található. „Ez az én vallásom, ez az én életem, Ezért a keresztet vállaimra veszem, Ezért magamat is reá feszíttetem.”
–    Hihetetlen. Olyan itt, mint egy szentélyben. Akkor el is foglalnék egy fülkét. 
–    Papír. Na és toll. Ha esetleg jegyzetelni akarsz.
Nagy nyögés, majd felszabadult sóhaj hallatszik jobbról. Mindketten odakapják a fejüket, összenéznek és elismerően bólogatnak:
–    Egy kicsivel ismét közelebb kerültünk az eszme megvalósulásához.
Lassan, de biztosan.
 
 


 

OSZD MEG / SHARE:

Szólj hozzá / Comment ()


© Copyright 2013-2024 RNR666.