KATONA LÁSZLÓ
(1918- 1995)
A „SZABADOSSÁG” NEM SZABADSÁG! 
szabadon jut a tengerbe;
hegyek között és síkságon
folyik, hogy életet adjon!
Mély medreket váj a földbe,
néha, közben kanyarogva
tömegében egyre tágul,
millióknak italául!
csak tiszta vízzel élnek meg! Kovács László (1944-2006) festőművész alkotása.
gátak közt kordában tartsa!
— víz erejét kihasználja.
Hátán így hordja a hajót,
szolgálva az emberi jót!
míg, ha gátját szétszakítja,
lesz nagy ár, és sok pocsolya!
Pocsolyából csak bűz árad
szolgál nekünk tanulsággal!
Ne akarjunk kiáradni,
gátak nélkül elromlani!
Életünk is, mint a folyó,
sötétben és fényben úszó!
Útját évezredek vájták,
gátjának mi tartjuk zárját!
Őseinknek vére által
éltünk mindig szabadságban!
Törvényekkel gátat vetve
éltünk mindig egy Nemzetben!
Szabadság ad erőt, jogot,
szeretetet, és bizalmat!
Szabadság nem tűr el rablást,
sem pedig országpusztítást!
védnek minket, családunkat!
Élhetünk nagy szabadságban,
de, nem szabadosságban!
II.
Szabadosság az emberben:
gátlástalan, jellemtelen!
Ez szétszóró, és romboló,
Nemzetet is megalázó!
Jellemtelen, és szívtelen
emberekben önzés terem!
Önző szabadosságában
gyilkol, rabol, gátlástalan!
Ne engedjük, hogy e fekély
pusztítson Nemzetünk testén!
Ki népét, Hazáját bántja,
ne legyen itt maradása!
Tiszta fővel, tiszta szívvel
éljünk együtt szeretetben!
Szabadságban, szerelemben,
hűségben, és békességben!
Ha van egy jó versed, vagy ismersz egyet, netalán többet, osszad meg te is!