-
Radio 'n' Magazine 'n' Gigs 'n' Records 'n' T-shirts
RNR666 Rádió
löpönknepamor
NC Five : Batard (Fish & Cheap Records) 2026
Ismét egy Fish & Cheap Records kiadvány, ismét egy NC Five kislemez! Nagyon bírom ezt a francia ötösfogatot, ahogy hozzáállnak a punk rockhoz, nekem nagyon szimpatikus. Semmi túlgondolás, semmi erőlködés, megvan egy jó gitár és egy jó énektéma, az egész dal másfél – két perc, felveszik, aztán kész. Legalább is én így képzelem.
Ez az új kislemez is viszi az előző kettő vonalát, azokról >> ITT << és >> ITT << írtunk. A Ramones hatása tagadhatatlan, erre utal a borítón Johnny Ramone, amint éppen bemutat a Black Sabbath közönségének, akik megdobálták őket 1978-ban a Long Beach Arénában. Azt hiszem ekkor mondta Dee Dee a mikrofonba ” Fuck You, We’re The Future „
No effects, No solos, Only budget rock.
mind a négy dal (bandcamp) >> ITT <<
NC Five (instagram) >> ITT <<
NC Five (facebook) >> ITT <<
NC Five (bandcamp) >> ITT <<
order your vinyl >> ITT <<
***
Új kedvenceim!
Poison Suckers : Charmer (Transistor 66 Records) 2026
Pár hete kaptam egy e-mailt egy számomra teljesen ismeretlen kanadai zenekartól, hogy küldjem már el a postacímemet, mert elküldenék az új kislemezüket. Egyre ritkább az ilyen, meg is lepődtem. A lemez megérkezett, kibontottam és az első reakcióm – Azt a mindenit, de jól néz ki ez a borító! Komolyan mondom pár naponta elő szoktam venni, csak, hogy megnézzem, mert engem valamiért feldob, jó kedvem lesz tőle.
A hátoldalon csupán két zenész van feltüntetve, Jo Jo Rodriguez és Joe Warkentin és négy dal.
Az első szám úgy mellbe vágott, hogy csak pislogtam össze-vissza! Akkora Action Rock mint az állat, MC5, Sonic’s Rendezvous Band, ilyenekre gondolok, de olyan elánnal előadva, mintha mondjuk a The Oblivians játszaná. Na, én itt már meg voltam véve kilóra.
Erre jön a következő, ami meg a ’60-as évek lány-pop bandáit idéző, szirupos dal, csak jó zajosan, lo-fi hangzással és a szám végére új, kedvenc énekesnőm lett.
A ‘B’ oldalt egy Country / Hillbilly punk nyitja, olyasmi mint egyik kedvenc zenekarom, a szintén kanadai Demon’s Claws néhány szerzeménye.
És a végén egy Kinks szerű ősrock vadulás az I’m A Zero képében. Hát ez a dalcsokor számomra eléggé tökéletes, úgyhogy ez a lemez nálam 2026 Top 10 -ben benne lesz, az egészen biztos!
Mind a négy szám (bandcamp) >> ITT <<
Mind a négy szám (spotify) >> ITT <<
instagram >> ITT <<
Live : ‘Slash Tires’
***
golden boys
Jeff Clarke / Movie Star Junkies : split 7″ (Goodbye Boozy Records) 2026
Két kedvencem egy megosztott kislemezen a kedvenc lemezkiadómtól. Az ‘A’ oldalon a torinói Movie Star Junkies, akik ténykedését a kezdetek óta figyelemmel követem, 2008 februárjában fel is léptek a Duna vizén egy állóhajón (nem az A38). Az akkori felállásból Stefano (ének/orgona) és Boto (gitár) maradtak a zenekar tagjai. Az új felállással ezzel együtt két kislemez jelent meg, az előzőről >> ITT << írtunk és hamarosan megjelenik az új nagylemez is!
A ‘Give Everything Up’ egy country/western hangulatú dal, amibe azért Boto gitárja beleteszi a káoszt és a címével ellentétben a szám maga igencsak életigenlő. A következő ‘The Void‘ című is country/western szerű, torzítatlan gitáros, de kissé dühös szerzemény. Kurvajó. Nem tudom, ki, hogy van vele, de én mindkét dalt hallom a fejemben, úgy, hogy a GG Allin and The Criminal Quartet adja elő. Végül is mesterséges intelligenciával manapság már megoldható lenne. Ha valaki ért az ilyesmihez megcsinálhatná.
A másik oldalon két dal Jeff Clarke-tól. Őt a montreáli Demons Claws által ismertem meg, körülbelül egy időben a Movie Star Junkies-al, ő is fellépett nálunk többször is három másik formációval (Hellshovel, Strawberry Sun és szólóban).
A ‘Poor Irene‘-ról is azt tudom mondani, hogy country/western, de bejön az ének és egyből mondod – Igen, ez Jeff Clarke! A következő a ‘Strange Gods‘ már kicsit meredekebb darab a maga lusta, kicsit drogos hangulatával engem a Ween és Paul Leary (Butthole Surfers gitáros) szóló dolgaira emlékeztet halványan. Jeff tavalyi nagylemezéről > ITT << volt szó.
a kislemez >> ITT <<
***
FuzzZZzzzz
The Wylde Tryfles : Something Weird (Rogue Records) 2026
Új, két számos kislemez a Boreaux-i ’60s garage rockerektől! Full időutazás hatvan évvel előbbre. Az egész úgy néz ki, úgy szól mint akkor, mégis frissnek hat ma is. Primitív, de pszichedelikus punk előtti punk, az a vonal ami a Crypt Records legendás ‘Back From The Grave‘ válogatáslemezein hallhatsz.
Mindkét szám nagyon állat, az egyik kicsit pszichedelikusabb a másik kicsit keményebb, ott konkrétan úgy szól a gitár, mintha szét akarna esni darabjaira, vagy a hangszó membránja szakadt volna be és persze végig szól a jó öreg Jaguar VOX orgona. Gyönyörű!
Ami érdekes lehet, hogy a mostani dobosuk régebben a Decheman And The Gardener-ben nyomult és a Kizmiaz Records-nál jelent meg két kurvajó lemezük, még a 2010-es években.
A lemezkiadó is megérdemel pár szót. Öt éve létezik ez a kis kiadó és ontják magukból a jobbnál jobb zenéket, kizárólag 7 incses kislemezen, tavaly tizennégy (!) kiadványuk jelent meg. Minden tiszteletem!
mind a két szám (bandcamp) >> ITT <<
facebook >> ITT <<
régebbi cuccok (bandcamp) >> ITT <<
***
Utcaköltőpunk
Sam Snitchy : 2 Horse Force (Voodoo Rhythm Records) 2026
Már a harmadik Sam Snitchy nagylemez (mindhárom a Voodoo Rhythm-nél jött ki) jófajta táncolható (post) punk és elektronikus zene keverék, a hipnotikus lüktetés elejétől a végéig épp úgy kitart, ahogy az ének magával ragadó sodrása. Azért nem ennyire egyszerű a képlet. Keveredik itt minden: technó, dub, garage, pszichedelikus zene stb. Szerintem a fiatalabb generációnak is bejöhet ez, aztán a fene se tudja. Nekem teszik, az biztos.
A szövegek is nagyon jók (a bandcamp-en ott vannak)!
teljes album (bandcamp) >> ITT <<
teljes album (spotify) >> ITT <<
instagram >> ITT <<
***
Ausztrál garage
Game Set Match : Game Set Match (Goodbye Boozy Records) 2026
Ma hajnalban arra keltem, hogy azt énekelgetem magamban „I wanna hang out with you, hang out with you„. – Mi is ez? – Kérdeztem magamat. – Ja, Game Set Match! Na, jó akkor legalább nem kell gondolkoznom, mi a francról írjak ma.
Nagyon fasza négy számos kislemez ez, minden szám üt rajta, de a legjobban azért az említett ‘Hang Out With You‘ talált be nálam. Mondjuk mindegyik szám nagyon állat és nagyon ausztrál, sajnálom is nagyon, hogy legutóbb nem csaptam hozzá a rendelésemhez.
100% garage punk-jóság!
A dobos srácnak volt egy másik bandája régebben, a Cammy Cautious and the Wrestlers, az is megér egy misét. Énekesnőjük hangja valami ritka rohadék. Imádom.
mind a négy szám (bandcamp) >> ITT <<
mint a négy szám (youtube) >> ITT <<
***
Mr Bonz
Mr Bonz One Man Band : Fight Back (Bonz Records/Human Bretzel Records/Stryckhyne Records) 2026
Jeeee, Mr Bonz visszatért! Legalább is számomra el volt tűnve teljesen, pedig ő egyike volt azoknak, akiket annak idején megismertem, ebből az egész ‘one man band ‘ világból, ami akkor számomra teljesen ismeretlen volt, de egyből full beszippantott. És 2006-ban rajta volt egy dallal az osztrák Squoodge Records, 7 incses ‘ Killed By A One Man Band! ‘ című válogatásán, amin 15 darab, akkori one man band szerepelt, fél perces számokkal, össze-vissza, a világ különböző országaiból. Durva cucc!
Na, ez a vadonatúj lemez pontosan ezt a hangulatot hozza nekem. Annyi, hogy kicsit jobb a hangzás, meg modernebb az egész. És akkor mi van?! Ugyanaz a bevadult, trash RnR mocsok ez végül is.
teljes lemez (bandcamp) >> ITT <<
Live:
***
Sex Mex
Sex Mex : This Will Be Repackaged III Eventually (Candy-O Records) 2026
‘Sex Mex is not a group!‘ , van egy ilyen póló. Igen a Sex Mex végül is a texasi (San Antonio) Clark Gray egyszemélyes „zenekara”. Koncerten ő dobol és énekel, a zene többi része gépről megy. Pár éve mintha lett volna egy komplett zenekar is körülötte, de ebben nem vagyok biztos.
Nagyon jó ez az öt dal, végül is olyan mint az előzőek: dallamos, fogós, gyors punk és power pop elegy, Ramones, Jay Rearard, The Spits ilyenek, és nekem mindig beugrik a finn The Achtungs ‘Full Of Hate‘ dala is, ami nagy himnuszom volt egy időben.
Amúgy a srác ontja magából a zenéket (digitálisan a bandcampen, de kazettán, cd-n, vinylen is, többnyire saját, Candy-O Records kiadóján keresztül, de pár éve az olasz Goodbye Boozy-nál is kijött egy 7″ kislemeze.
Tournézik is nagyon intenzíven, egyenlőre csak az Usa-ban és különböző koncertvideóiból az derül ki, hogy van közönsége is szép számmal.
Koncert részletek és egy rövid interjú. Nem tudom miért, de kurvára szimpatikus ez a srác, mondjuk aki kedvenc filmként a Gépnarancsot (A Clockwork Orange) említi, zenei részről a Suicede-ot, Jay Reatard-ot és a korai Ween-t, az azért elég jó.
***
Hard Rock, Hard Glam, Hard RnR, Pop Punk!
Kissa : I Hate Music (Svart Records) 2026
Konkrétan emlékszem hogy ismertem meg a finn Kissa zenekart. Finn barátom, Steffi a facebook-on osztotta meg >> ezt a videót <<. Teljesen rácsavarodtam, napjában többször megnéztem, letöltöttem Mp3-ba, úgy is hallgattam gyakran, sőt a logójuk is annyira megtetszett, hogy az egyik kabátom hátára is ráügyeskedtem. Szóval totál átmentem tinédzserbe. Aztán megjelent az első lemez és emlékszem, kicsit csalódtam, mert számomra túl popos volt, de végül azt is megszerettem, mert leesett a tantusz, hogy a Kissa nem punk zenekar, hanem korai glam, korai heavy metal, power pop hibrid, mintha a régi (’70-es évek) Alice Cooper-ből, a Paul Di’ Anno-s Maiden-ből és némi 77-es punkból lenne összegyúrva.
Amit lefestenek, az végül is egy szép, izgalmas, (talán) sosem volt rocker álomvilág, amiről azért vannak ábrándjaink, sőt tapasztalásaink is.
Jó kis menekülési útvonal lehet, ha bekönyököl a zord valóság.
teljes lemez (bandcamp) >> ITT <<
teljes lemez (spotify) >> ITT <<
teljes lemez (youtube) >> ITT <<
facebook >> ITT <<
instagram >> ITT <<
live:
***
Future Punx From The Past!
Monitors : Monitors (Goodbye Boozy Records) 2026
Nagyon örültem amikor tavaly év végén a Goodbye Boozy Records-os Grabliele felröppentette a hírt, hogy kiadja ezt a nagylemezt, amin a Monitors összes eddig publikált kislemeze (plusz négy demós dal) rajta lesz, szépen, egy 12″-en. Összesen húsz dal, a 2000-es évek közepéből.
A Monitors egy Wisconsin-i szinti-punk zenekar volt, szintetizátor nélkül, ugyanis wurlitzer pianot használtak, az viszont, hogy punk amit hallasz vitathatatlan. Eléggé minimálra van véve az egész produkció, viszont (vagy éppen ezért) rendkívül hatásos is egyben. Kis személyes szál, de amikor megismerkedtem mostani feleségemmel 2006-ban, sokszor hallgattuk ezeket a kislemezeket kétszemélyes „házibulik” alkalmával (na, jó néha csatlakoztak hozzánk még páran), főleg a ‘Rotten Body Clean-Up Crew‘ és a ‘Future Punx‘ voltak a slágerek.
Ha jól emlékszem négy darab kislemez jelent meg, ezek mind felkerültek a nagylemezre, plusz négy, eddig kiadatlan demós szám. A dizájn a megszokott Goodbye Boozy-s minimalizmus, plusz van még két a3-as plakát, az egyik egy képregény a másikon meg korabeli szórólapok vannak, amiből, kiderül, hogy milyen fasza koncerteken játszottak, többek között ilyen zenekarokkal mint a: Livefastdie, The Functional Blackouts, Angry Angels, Night Terrors vagy a Catholic Boys. Sajnos ezek közül egy sem létezik már, de azért elég ütős névsor.
Amúgy mai füllel is frissnek hat a Monitors zenéje, nagyon is!
bandcamp >> ITT <<
***
Rosario, Argentína
Top Secret Nicho : Lands (Fake Sex Tape) 2026
Zajos lo-fi garage / proto punk Argentínából, két srác által próbateremben feljátszva, egy kétsávos Akai magnóval rögzítve. Primitívnek hangzik -az is, de mégis nagyon jó dolog sült ki belőle. Engem sokszor a Why Bother? -re emlékeztet, akikről többször írtunk már : >> ITT << >> ITT << >> ITT << >> ITT <<
Valahogy az az érzésem, mintha egy rég elveszett felvételt hallgatnék valahonnan a ’70-es évek elejéről, egy elfeledett proto punk bandától. Erre mondjuk rá is erősít az Erectric Eels feldolgozás, ami egy punk előtti punk zenekar volt Cleveland-ből.
Kurvajó Ep, csak rövid. Éppen ráhangolódsz és már vége is. Sebaj, >> ITT << találsz még hat dalt tőlük!
a négy számos Ep (bandcamp) >> ITT <<
a négy számos Ep (youtube) >> ITT <<
***
Psy-Folk Jefftől!
Jeff Clarke : Miracle, After Miracle, Afrer… (Bretford) 2025
Az, hogy ez a lemez hogy kerülhette el a figyelmemet tavaly decemberben eléggé meglep, de ez van. Pedig, ha valaki akkor Jeff Clarke az, akitől, ha bármi megjelenik immár két évtizede, nekem az maximálisan tetszik, legyen ez a Demon’s Claws garage-RnR vadulása, vagy a későbbi zenekarainak a pszichedelikus finom őrülete, furcsasága. Ezzel, a második, saját néven kiadott szólóalbummal is így vagyok. Folkos, pszichedelikus, végtelenül lelazult zene, olyan, mintha a legkiegyensúlyozottabb állapotodban bevennél valamilyen nagyon jó gombát, a számodra legbiztonságosabb helyen.
Jeff három alkalommal is járt nálunk, három különböző formációval (videók: Szolnok-Budapest-Pécs): Hellshovel, Strawberry Sun, Jeff Clarke.
teljes lemez (bandcamp) >> ITT <<
teljes lemez (spotify) >> ITT <<
teljes lemez (youtube) >> ITT <<
Video
***