A következő oldal a nyugalom és a közízlés megzavarására alkalmas!
Böngészését kizárólag:
látogatóknak ajánljuk!
Ennek tudatában:
Most a Gustave Tiger rock együttes Chaste and Mystic Tribadry című albumának szövegeiről szóló sorozat második része következik, avagy három felvonás a New Heptameron kapcsán. Első felvonás, avagy A bevezetés.
*
„Szeretnéd tudni, hogy Leó pápa halálos ágyán miért nem kaphatta meg a szentségeket? Hát mert már rég eladta azokat.”
Cetli a nagy városi faliújságon, Róma, 1521.
„E század, mint új aranykor, ismét ráveti a fényt a szabad művészetekre, melyek majdnem kivesztek: nyelvtan, költészet, ékesszólás, festészet, szobrászat, építészet és zene. No és ott van még a csillagjóslás. Az is tökéletesedni fog.” Gondolta Marsilio Ficino filozófus 1492-ben.
Ebben az évben született Navarrai Margit. Navarra középkori királyság volt Spanyol- ország és Franciaország között. Déli részét a spanyolok foglalták el 1512-ben, az északi meg Franciaországba olvadt, mivel Margit unokája megörökölte a francia trónt.
Rendkívül reneszánsz család tagja. Például anyai nagyapja, II. Fülöp szavojai herceg, pápai kérésre börtönbe vetette Pico della Mirandola humanista filozófust. Leonardo meg öccsének karjai között lehelte ki lelkét. Egy másik rokonát, III. Károlyt, Bourbon hercegét, aki seregei élén éppen Rómát készült kifosztani, maga Benvenuto Cellini lőtte le – legalábbis ezzel kérkedett.
Ez a Bourbon herceg azért akarta kifosztani Rómát, mert V. Károly német-római császár, spanyol király és még, a „legkatolikusabb”, akinek birodalmában sosem ment le a nap, nem tudta sem fizetni, sem ellátni katonáit. Károly herceg korábban a francia hadak fővezére volt, de menekülnie kellett hazájából, mert kiderült, hogy megegyezett a császárral meg VIII. Henrik angol királlyal Franciaország felosztásáról. Azért mert a herceg elhunyt feleségének reáhagyott örökségét a király az elhunyt unokatestvérének, történetesen saját anyjának ítélte.
A várost persze kifosztották. A szerteszét heverő holttestek miatt járvány is kitört. Róma lakossága 1/5-ére csökkent. Isten ezzel torolta meg a papság bűneit – magyarázta a császár titkára.
1527-et írtak ekkor. Az Itáliáért folyó spanyol – francia háború 33. évében járunk. A háborúskodás azzal kezdődött, hogy az egymással vetélkedő olasz államok idegen hatalmak segítségét kérték egymás ellen.
S mivel a császár hiteleit sem tudta fizetni – hát legyen meg Isten akarata – az augsburgi Welser bankház megkapta Venezuelát A bank megbízottai pedig elindultak megkeresni El Doradot.
*