1988. A Cramps és a Gun Club gitárosa, Kid Congo Powers New Yorkból Nyugat-Berlinbe érkezik, hogy csatlakozzon Nick Cave zenekarához, a Bad Seedshez. Ahol Blixa Bargelddel is együtt zenél, és persze találkozik az Einstürzende Neubauten többi tagjával, így a gitáros Alexander Hacke-vel is. És 1989-ben akár együtt is kimehettek az első Love Parade-ra. Az eredendően underground elektronikus zené rendezvényt egy itt élő, rajzoló, festő és zenélő amerikai, Danielle de Picciotto találta ki német barátjával. Valamikor ebben az évben Chris Hughes ausztrál dobossal a fedélzetén leszállt a Tegelen egy repülőgép.
549 kilométerrel odébb, Frankfurtban egy török apától és finn anyától (tehát tökéletes magyarnak) született Can Oral (Khan) megalakítja első zenekarát. Aztán 1992-ben New Yorkba megy, inkább ott kezd elektronikus zenei karriert. 1999-ben megjelent első nagylemezén két közösen írt számban is énekel egy képzett vadászkürtös, Julee Cruise. Akinek 1986-ban fel kellett hajtania egy énekest a Blue Velvet című film egyik betétdalához. Nem talált megfelelőt. Hát elénekelte ő. Erre David Lynch és Badalamenti azonnal írtak neki egy lemezt, melyről néhány dal a Twin Peaks-be került.
Kid Congo közben visszatért New Yorkba. Szeretné valami elektronikus fába vágni a gitárját, de nem találja hozzá a megfelelő embert. Az egyik fellépése után ott állt előtte Khan, és megkérte, énekeljen a következő lemezén. Jon Spencer, Diamanda Galas, Brigitte Fontaine, Francoise Cactus, az 1936-os születésű blues zenész, Alexander Williams meg Julee Cruise mellett. Akiről azt gondolnád milyen angyali teremtés. Miközben egy kemény és makacs nő. A szája, az meg akár egy kamionsofőré.
Ezzel a kör 2001-ben bezárult. Kid azóta rendszeresen kíséri az énekesnőt fellépésein, Khannal meg közös projektet kezdtek. Olyat, hogy Marianne Faithful Broken English című lemezére reflektáló, és egymás között nyelvi nehézségeikre utaló Bad English című lemezükhöz három évig nem találtak kiadót. Csak ott, ahol történetünk elkezdődött. Ahova végül Khan is költözött. A Frankfurti utcában lakik.
*
Ez a Burn Baby Burn turné előtörténete. És arról is szól, hogy az utak már rég nem csak Rómába vagy Párizsba vezetnek. Néha, mint március 22.-én Budapestre is, ahol az A38-on Hitman’s Heel név alatt a Hacke-Picciotto házaspár Chris Hughes-szal kiegészülve mutatta be idén februárban megjelent lemezét, majd leginkább Hannibál tanár úrra emlékeztető Kid, meg a haverja Khan, és a külsejében kicsit Ozzys Julee Cruise bolondozott egy jót. Végül egy nagy közös finálé zárta az estet. Melytől én nem vártam csodát. Csak szórakozni mentem. Elmennék még.
