RNR666 » ecce homo

Minden ép elméjű ember fejében meg kell fordulnia a gondolatnak, hogy ő bizony bolond. A tisztán látás mércéje, ki mennyire tartja magát elmebetegnek. Bolond az, aki az ellenkezőjét állítja magáról. Mert ki a normális és mi a norma? A norma az, amit a többség követ.

Az egyik legolcsóbb és legnépszerűbb napilap, a Blikk olvasásával maximálisan eltölthető idő 10 perc. Ha kiszámoljuk az ár/érték arányt kiderül, hogy a legdrágább lapok között van a piacon. Mégis ebből fogy a legtöbb. Az igaz, hogy nem ez a legööööhogyismondjam (a színvonalhoz méltó, hosszú és kacifántos trágár kifejezés), mert a Bors és Napi Ász napi salakja alá tényleg nehéz, de nem lehetetlen pozícionálni egy trónkövetelőt, vagy mit. Miután bármelyik olvasásával végeztünk, illik saját szavainkkal megfogalmazni, mennyire üres és igénytelen „ez a szar” és másnap minden további nélkül újra vásárolni. Apropó, láttad már, hogy néz ki a Magyar Hírlap internetes verziója? Ide tartozik.

Normális + 5 millióból elképesztő erőfeszítések árán, rengeteg, a gyomrom is rámegy idegeskedések után egyik percről a másikra – 15-öt csinálni, ennek szerfelett örülni, már-már boldognak lenni. Attól, hogy 20 év múlva lesz egy fél lelakott lakásom, ha közbe nem köszön a végrehajtó. Figyelem! Minden lakáshitel törlesztés végén kötelező a tönkrement párkapcsolat! Ott van az apróbetűben, csak olvasd el figyelmesen.

Az erőszak hétköznapivá lett, tehát normális. Az ezzel járó félelem is. A hazugságnak és képmutatásnak kultúrája van. A diplomás középszer ragaszkodik évtizedes, rég érvényét vesztett, iskolás, de már egy iskolában sem működő sablonjaihoz. Miközben pajzsra emelték igénytelenséget. Ami meg közhely. Minden ehhez képest számít.

A normalitás ép elméje lesajnálattal, megvetéssel, félelemmel vegyesen tekint az elmebetegre. (Ugyan, hol vannak ma már a szent őrültek, akiket féltek és csodáltak!) De vajon a téboly másik oldalán, talán a nyugodtabb felén élők, hogy tekintenek ránk, többé- kevésbé józan eszűekre? Ránk, akik napestig sorolnánk ékes bizonyítékait annak, hogy bizony nem vagyunk bolondok, én sem, te sem, na ő egy kicsit. Milyennek látják a világot és benne önmagukat?

ART BRUT

Brut, a hamisítatlan, hozzáadott cukrot nem tartalmazó tiszta pezsgő megjelölésére használt kifejezés. Innen származtatta át Jean Dubuffet (1901-85) borász, festő és szobrász azokra a műalkotásokra, melyek eltérnek a „normálistól.” (Ha Dubuffet mondjuk vasutas, vagy a családnak sajtüzeme van, akkor egészen másképp hívják ezt a műfajt.) A névadó csak 1942-ben fordult végleg a művészet felé. Illetve ez így nem egészen pontos, mert az úr tudatosan lázadt az elitkultúra, a hivatalos művészet ellen, miközben egy egészen másfajta „artéria” körvonalazódott szemei előtt. Dubuffet a harmincas évek elején két rakomány bor között Hans Prinzhorn (1886-1933) heidelbergi pszichiáter írásait tanulmányozta. Prinzhorn – aki nemcsak orvos, művészettörténész és képzett énekes, de brácsázni is tudott (legalábbis az egyik képén alsónadrágban brácsázik, vagy úgy tesz mintha) – a klinikán pszichiátriai kezeltektől származó műalkotásokból hozott létre kisebb gyűjteményt, hogy azokat tudományos célra hasznosítsa. 1922-ben Az elmebetegek képalkotása címmel megjelent könyve nem csupán szakterületére, hanem a képzőművészetre is nagy hatást gyakorolt. A könyvnek és a gyűjteménynek jelentős szerepe volt a szürrealizmus kialakulásában. Nemcsak az irányzat alapítója, André Breton, de Max Ernst, Paul Klee, Salvador Dali (“Az a tény, hogy magam sem értem képeim jelentését, nem jelenti azt, hogy ezeknek a képeknek nincs jelentésük.”) Picasso, Alfred Kubin, Ludwig Kirchner, Hans Bellmer (ez a könyv “a század egyik legnagyobb intellektuális eseménye”) és persze mások is, nemcsak a könyvet olvasták, de látogatták és tudatosan használták e gyűjteményt. Az ápolt alkotók művészileg iskolázatlanok, mindenfajta irányzattól, divattól, példaképtől, piaci igényektől mentesen festenek. (Vagy írnak, de az elmebeteg írók-költők egy másik fejezet.) Képzetlenségük értéke szellemi, alkotói függetlenségükben áll, ezért tudnak eredeti módon kreatívak, azaz nem normálisak lenni.

Le grand Wölfli (1864-1930)

wölfli1926

1921-ben egy svájci pszichiáter, Walter Morgenthaler (1882–1965) Egy elmebeteg, mint művész című könyve ismertette meg a világgal Adolf Wölfli („le grand Wölfli” – Dubuffet) nevét és munkáit („A 20. század legfontosabb 3-4 műalkotása közül az egyik az övé“ – Breton). Műveinek ma a berni Képzőművészeti Múzeum ad otthont.

Nem Warhol használta először a Campell’s féle leveskonzervet. Wölfli.

funeral_march_1929

Egy esetleírás illusztrációval

„Egy ötvenöt éves férfibeteg egyetemi évei után igen zavaros életet élt. Állítása szerint politikai tevékenysége miatt kétszer is börtönbe zárták. Háromszor nősült. Utolsó felesége állandóan panaszkodik férje agresszivitásáról. Alkoholizmusa miatt harmincszor részesült kórházi kezelésben, nemegyszer delírium tremensszel. A kóros személyiségű beteg többször kísérelt meg öngyilkosságot. „Az egyetlen dolog, ami engem megment, a festés.” – hangoztatta. „A vászon előtt izgatott vagyok, kínlódva festek, mindig a legszebbet akarom. Ha három-négy napig nem festek, lelkibetegnek érzem magam.”… „Az impresszionisták a mestereim, a színek lecsillapítanak.” Periodikus ivó, elviselhetetlen feszültségei miatt mértéktelenül nyúl pohárhoz. Intézetünkben is intoxikált állapotban, részegen jelentkezik. Ekkor jelenetszerű, kaotikus képet készít (a): Egy koldus megy a piacra, állata egy „éneklő kutya”. A rajz alsó részén jelszavak: „Szabadság”, „Béke”, „Feltámadás”, az egész primitív szintű, sematikus gyermeteg ábrázolás. Kórházi kezelése után már jobb, de még reszketeg vonalú portrét készít (b) az előzőtől eltérő stílusban. Állatrajza egy krokodil. Hangulata lényegesen javul, amit megerősít, hogy 1956-os tevékenysége miatt rehabilitálják. Ekkor (c) egy Rembrandtra emlékeztető színvonalas, részletdús önarcképet rajzol. Állatrajza szembenéző – jól kidolgozott -, támadásra kész bika. „ (Hárdi István, pszichiáter, pszichológus, a pszichológiai tudomány kandidátusa. )

Az Art Brut is létrehozta a maga intézményesült hálózatát, benne a központi jelentőségű lausanne-i múzeummal.Németországban egész sora létezik olyan műtermeknek, galériáknak és társaságoknak, melyek a zseniális kitaszítottak és kórházi betegek művészetével foglalkoznak. Az ausztriai Guggingban található múzeum és Művészek Háza pedig az elmebetegek művészetéről tájékozódni kívánó művészvilág találkozóhelye. Magyarországon a két éve bezárt Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetnek volt saját gyűjteménye, mely a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Intézetéhez került.

A képeket igyekeztem mentális zavarokkal kezelt alkotók munkáiból válogatni, de az Art Brut kifejezés alá természetszerűleg nem csak az ő műveiket sorolják, hanem képzett, illetve autodidakta művészek és alkotásaik is ebbe a kalapba kerülhetnek. De nem azért, mint 1937-ben Németországban, ahol Elfajzott Művészet névvel rendeztek kiállítást. Itt pszichiátriai betegek terápiás célból készült alkotásait együtt állították ki avantgarde művészek értéktelennek, egészségtelennek és nem németnek minősített alkotásaival, hogy – mielőtt mindörökre eltávolítanák ezeket előbb a német majd az európai kiállítótermekből – a rendszernek nem tetsző olyan művészeket, mint Oskar Kokoschka, Paul Klee, Otto Dix vagy Hans Arp köznevetség, közmegvetés alanyává tegyék.

Jó néhány képet tűzre is vetettek közülük, de soha nem látogatott még annyi ember modern művészeti kiállítást. A Münchenben 1937. július 17. és november 30. között nyitva tartó tárlatot 2 millió 9 ezer 899 -en tekintették meg. Átlag 20 000 fő/nap. A kollekciót 1941. áprilisáig tartó körútra vitték, ahol további 1 millió érdeklődő nézte meg. A nemzeti szocialista elit is látogatást tett.

A képen 4 darab öngyilkos látható. Hitler mellett balra a Birodalmi Gyűlés elnöke, a porosz miniszterelnök, a birodalmi légügyi és erdészeti miniszter, a Luftwaffe főparancsnoka, a morfiumfüggő Hermann Göring. 1925-ben így jellemezte pszichiátere: gyenge jellem, ingatag és hisztérikus, szentimentális, de mégis érzéketlen személyiség, aki erkölcsi bátorságának alapvető hiányát hősködés mögé rejti. Ahogy elnézem Göring szerint bármilyen kényelmetlen, de normális kiállításokra felcsatolt karddal járni. Azaz: karddal a kézben beszállni a szolgálati Mercedesbe, majd kiszállás után felcsatolni. A fehér ruhás nő, a szintén teljesen ép elméjű Magda Göbbels, mellette a férje. 8 év múlva megölik 6 gyereküket is.