˝Marian Manias kapcsán nem árt óvatosan fogalmazni.˝-int körültekintésre Imrien Nowaky Josh Ua, a híres-hírhedt műordító barátja és mecénása. Maniassal kapcsolatban ez egy helytálló megállapítás, hiszen megosztó személye körül állandóan izzott a levegő. Már fiatal korában felfedezte magában a rendkívüli tehetséget, melynek köszönhetően olyan átéléssel és intenzitással volt képes komoly irodalmi művek ordítva történő interpretálására, mint senki más. Páratlan képességére gimnáziumi irodalomtanára figyelt fel elsőként, amikor is egy szünetben rajtakapta Maniast az alagsorban, amint éppen Haugusst tY Semmalowsky: A sötétség hegedűse című lázító hangnemű szonettjét ordította világgá. A tanár nem volt más, mint az imént már említett Imrien Nowaky Josh Ua, aki ezt követően életre szóló barátságot kötött a fiatal próbálkozóval, támogatta őt mindenben, egyengette pályáját és teát főzött neki.
Marian Manias karrierje egy luzerni csehó kis színpadán kezdődött 1911-ben, ahol nepáli yaknyúzók szerelmes verseit üvöltötte el torkaszakadtából. Itt látta meg öngyilkossága előtt két órával Pedsrag Oyye finn rímgyilkos, aki végrendeletének záradékában Maniast nevezte meg, mint egyetlen személyt, aki halála után verseit szavalhatja. Ez a kizárólagos jog később komoly bonyodalmakat okozott Marian életében, hiszen 1919-ben rádöbbent, hogy a feladatnak képtelen a továbbiakban eleget tenni, mert megértette Oyye költészetét és így okafogyottá vált a kilátástalan, a meg nem értésből fakadó kétségbeesett ordítozás. De addigra már olyan hallatlan népszerűségre tett szert, hogy ennek a lelkiismeretében lezajlott kegyetlen csatának a jeleit a rajongók nem vették észre. Nyáltenger és fénydinamit című megrázóan szellemtelen önéletrajzi művében később így emlékezik erre az időszakra: ˝Nem kellett a bűvöletemben élők előtt elrejtenem azokat a végtelen és ellentétes érzéseket, amelyek bensőmet marcangolták, mert ők csak imádatommal, hódolatommal voltak elfoglalva és így nem alkothattak személyemmel kapcsolatban valós képet. És ha jobban belegondolok én magam is hasonló okból voltam képtelen szembesülni az igazi Marian Maniassal.˝ Micsoda lelki tusa, áldozathozatal és kárhozatvállalás. A roppant nehéz időszak sallangmentes átvészelésében természetesen elévülhetetlen érdemei voltak Imrien Nowaky Josh Ua-nak is, aki mindvégig biztatta, istápolta pártfogoltját, sőt egy alkalommal még meg is szorongatta a kezét. Marian Manias 1925-ben bekövetkezett hangszálbegyulladásáig számos fesztiválon és szavalóversenyen nyerte el az első helyezést, előadásokat tartott, konferenciákat szervezett, irodalmi lapokban publikált valamint tanított is. A betegség következtében aztán elhagyta önmagát és magából kikelve, levet eresztett csendes, szemlélődő agóniában élte fel utolsó tartalékait Imrien franciaországi birtokán.
˝A jelenés tovatűnt. Hiány, fájdalom és nevetőgörcs gyötör. Miért engedtétek megszületni, ha most messiásként tekintetek rá?˝– tette fel a kérdést temetésén Imrien 1928. szeptember 4.-én a dániai Kolding köztemetőjében. A kérdésre később neki címzett válaszok kiadásából aztán busás haszonra tett szert.
Dórai Buczy
(semmisítő)
˝A jelenés tovatűnt. Hiány, fájdalom és nevetőgörcs gyötör. Miért engedtétek megszületni, ha most messiásként tekintetek rá?˝– tette fel a kérdést temetésén Imrien 1928. szeptember 4.-én a dániai Kolding köztemetőjében. A kérdésre később neki címzett válaszok kiadásából aztán busás haszonra tett szert.
Dórai Buczy
(semmisítő)