Ha e név hallatán nem jut eszedbe a nagyon híres ír rockzenekar,
és nem szólal meg benned a „Killer Song” akkor

A Negativland 1979 -ben alakult San Francisco Bay Area kerületében és 1988-ban jutott eszükbe, hogy ideje lenne híresnek lenni, mert tiszta ráfizetés az egész zenekarosdi. Turnéjuk alkalmával kiadtak hát egy sajtóközleményt, melyben cáfolták azokat a (nem létező) híreszteléseket, miszerint a rendes katolikus családban nevelkedett 16 éves David Brom egyik számuk, a Christianity Is Stupid hatására ragadott baltát és ütötte agyon szüleit és két testvérét. Íme az eredmény: 

A gyilkos dal

(1990-ben a Bartók Rádióban egy alkalommal elhangzott, köszönhetően Hajnóczy Csabának. Hol voltatok ti akkor radikális keresztények?)

Az esetet 1989-ben megjelent Helter Stupid című lemezükön dolgozták fel, hangminta-vétellel is utalva a Beatles Helter Skelter című számára, amelyre Charles Manson hivatkozott, hogy az hozta ki a sodrából:

Aztán 1991-ben kiadták ezt:

A maxin a U2 “I Still Haven’t Found What I’m Looking For” számának két verziója szerepel. A hatás nem maradt el. A U2 kiadója és menedzsmentje azonnal beperelte őket és kiadójukat,  az SST-t. A vád: a védjegyoltalom, illetve a szerzői jog megsértése és csalás, mert szegény, megtévesztett U2 rajongók milliói vennék meg abban a hitben a 6951 példányban megjelent lemezt, hogy az kedvencük új kiadványa, ezzel hajtva több millió dolláros  hasznot  a svindlereknek. Továbbá  a  lemez sérti az U2 együttes oly drágán kialakított imázsát és gúnyt űz  a feldolgozott dalból. A bíróság előtt az érv, hogy „művészi szabadság” nem állt meg. A lemezt visszavonták a piacról és bezúzták. A Negativlandnek és kiadójának 90 ezer dollárba került az ügy. A felperes mamutcég ügyvédeinek 400 dolláros óradíját is nekik kellett kipengetni. Az SST majdnem összeomlott, a zenekarnak ráment a gatyája. A jó fej és nagyszívű ír rock sztárok a jogi herce-hurca alatt hallgattak, mint a sült halak, aztán Bono jótékony célra ajánlotta fel a szegény emberek pénzét.

1992-ben jött a válasz. „This recording is dedicated to the members of our favorite Irish rock band, their record label,  and their attorneys. The music is two U.”

Majd ugyanebben az évben 4000 példányban kiadták a “The Letter U and the Numeral 2” című CD mellékletet is tartalmazó 96 oldalas magazint, mely a per részleteit taglalja. A megjelenés után két hónappal ezt is vissza kellett vonni, mert ez sem nyerte el a híres ír rockzenekar érdekeit képviselő menedzserek és jogászok tetszését. Végül 1995-ben „Fair Use: The Story of the Letter U and the Numeral 2” címmel saját kiadójuknál, a Seelandnél jelent meg a teljes sztorit tartalmazó 270 oldalas könyv, persze CD melléklettel. A 10. évfordulóra 2001.-ben a “These Guys Are From England And Who Gives A Shit” című lemezükkel emlékeztek meg. Az albumon szerepel a bezúzott dal per előtti és per utáni koncertverziója, illetve illő részletek „Zene Ügyvédeknek” elnevezésű 1993-as turnéjukról.

Természetesen a betiltott lemeznek kialakult a fekete piaca és számtalan bootleg is megjelent. Gyanítom, hogy a kalózkiadások mögött a Negativland áll. Ha így van, akkor ők az egyetlen zenekar, akik kénytelenek saját lemezüket hamisítani és azzal feketén kereskedni: