A társbérletben "este nyolckor, mikor felharsant a szilaj zenebona, és Annuska táncra perdült, a feleségem felállt a díványról, és ezt mondta:
– Nem bírom tovább. Csinálj valamit, el kell mennünk innen.
– Édesem – feleltem kétségbeesve – mit tehetnék? Nem tudok szobát szerezni. Húszmilliárdba kerül, én pedig négyet
– Nem bírom tovább. Csinálj valamit, el kell mennünk innen.
– Édesem – feleltem kétségbeesve – mit tehetnék? Nem tudok szobát szerezni. Húszmilliárdba kerül, én pedig négyet
keresek. Amíg be nem fejezem a regényemet, nincs miben reménykednünk. Légy türelemmel!
– Nem magam miatt. De így sohasem fejezed be a regényedet. Soha. Reménytelen az élet.
Morfiumot veszek be.
– Nem veszel be morfiumot, mert nem engedem. A regényemet pedig befejezem, és bátorkodlak biztosítani róla, hogy
– Nem magam miatt. De így sohasem fejezed be a regényedet. Soha. Reménytelen az élet.
Morfiumot veszek be.
– Nem veszel be morfiumot, mert nem engedem. A regényemet pedig befejezem, és bátorkodlak biztosítani róla, hogy
olyan regény lesz, amitől még az ég is tűzbe jön."
[A pálinkatenger, 1923. Viski L. László fordítása.]
[A pálinkatenger, 1923. Viski L. László fordítása.]
Mihail Afanaszjevics Bulgakov
Rövid ideig Sztálin kedvenc drámaírója, talán ez mentette meg az életét 1937ben, a terror évében, amikor majd minden írót, aki nem támogatta [vagy rámondták, hogy csak úgy tesz, mintha támogatná, de közben meg nem támogatja] Sztálin elvtárs politikáját minimum bebörtönöztek, maximum megöltek.
Kijevbe születik 1891ben, a Teológiai Akadémia professzorának gyermekének. Orvos lesz, és írni kezd. A polgárháborúban Gyenikin fehér gárdája katonaorvosként viszi magával. A Kaukázusban szerel le, emigrálni akar, de Batumiban nem talál hajót. 1921ben költözik Moszkvába, ahol a Művelődésügyi Népbiztosság Irodalmi Osztályán kezd. Jelszavakat ír, például ilyet: "Közös erőfeszítéssel győzzük le a lakásfronton uralkodó anarchiát!" A Gudoknál [Gőzsíp], a vasutas szakszervezet lapjánál dolgozik futószalagon. Munkástudósítókat tesz olvashatóvá, szatirikus tárcákat ír nevelő jelleggel. Nem szereti, de ebből él. "Élet továbbra is zűrzavaros, zaklatott akár egy lázálom. Sajnos nagyon sok pénzt költök italra. A gudokos kollégák nagyon sokat isznak. Ma is söröztünk. E nélkül az átkozott moslék – a sör – nélkül pedig egyetlen napot sem tudok meglenni." – írja naplójába 1923ban. Igazi eseményszámba ment a hetvenes években, amikor némely folyóirat egyet – egyet újraközölt az ekkor született írásocskák közül. A Gudok példányait a Lenin könyvtárban addig és annyian olvasták, hogy inkább "speciális védőőrizet" alá kerültek, és a 80as évek elején is csak engedéllyel lehetett beléjük tekinteni.
1924ben „Moszkvában nagy esemény történt: piacra dobták a 30 fokos vodkát, amelyet a közönség teljes joggal nevez rikovkának. [Rikov kormányfőről] A cári vodkától abban különbözik, hogy 10 fokkal gyengébb, az íze rosszabb és negyedannyiba kerül.” Közben az 1925-ben megírt Kutyaszív csak 1969-ben jelent meg, Párizsban. Sorra tiltja be darabjait a rendszer, mely így működik: „Koba! Tegnap voltam a Vahtangov Színházban. Eszembe jutott, hogy javaslatodra megváltoztattuk a Repertoár-bizottság döntését a Zójácska lakása betiltásáról. Kiderült, hogy ez a betiltás mégis hatályban van." [Rikov kormányfő levele Sztálinhoz, 1928] Másnap a Politikai Bizottság engedélyezte a darabot, azzal az indokolással, hogy telt házakat vonz, s így ellensúlyozza a színháznak a sokkal jobb, pártos darabok okozta veszteségességét. Egy év múlva Sztálin, a színház nagy barátja, szovjetellenesnek minősíti Menekülés című darabját, és örökre betiltják minden munkáját. Amíg világ a világ.
Fő művét a Mester és Margarétát nem sokkal halála előtt 1940ben fejezi be. Először szamizdatban terjedt. Hivatalosan 1966- 67-ben folytatásokban jelenik meg egy folyóiratban, néhány félreérthető rész kihúzva. A regény számos frázisa ment át a poszt- szovjet orosz nyelvbe, de a könyv továbbra sem okoz osztatlan örömet – igaz nem is ezért írták. „A regényben a szerző felmenti Pilátust, sőt Júdást is, s a keresztre feszítők közül a Sátán is amnesztiát kap.”- hívja fel a mű hátrányaira a figyelmet Krisztus pártján vagy ellene c. írásában Andrej Kurajev atya, aki már Kaffka keresztény etikáját is sikerrel feszegette. Különben meg sátánista szeánszokat tartanak Bulgakov lakásában – így egy szalagcím. A sokáig üresen álló lakás vonzotta Bulgakov rajongóit és az okkult dolgok iránt fogékonyakat, ahol a regény szerint [illetve nem is pontosan itt, de mindegy] letelepedett a Sátán, asszisztenseivel, és Behemót nevű macskájával. Öt évvel ezelőtt a helységet az író leírásait figyelembe véve restaurálták, hogy legyen múzeum. A munka nem ment simán. A fehérre meszelt falakon folyton újra előtűnt a macskát ábrázoló sötét folt. A festőket titokzatos jelenések riogatták. Nem volt mese, pópát kellett hívni, aki megszentelte és Isten oltalma alá helyezte a lakást. Minderről a spanyol El Pais ír, amiről azt lehetett gondolni egy komoly lap.
Eddig kétszer nem sikerült szobrot kapnia, egyszer a körzet lakóinak petíciója akadályozta meg, másszor a pravoszláv egyház állt ellen, pedig a Mester és Margaréta hatására születtek ezen alkotások is: Salman Rushdie – Sátáni Versek; Rolling Stones – Sympathy For the Devil; Pearl Jam – Pilate; és az aktuális brit rock and roll sztár Franz Ferdinand – Love and Destroy című száma.
??? „Hogyan vegyük rá az olvasni lusta nebulókat, hogy egyáltalán kezükbe vegyék a könyvet? Az irodalomtanároknak azt javasolja egy cikk az Ofoe-ben (az osztályfőnökök országos szakmai egyesületének lapja), hogy meséljenek „szaftos” részleteket egy könyvről. Hintsék el a tanulókban az érdeklődés magvát, szinte véletlenül mondják el, „hogy található egy nagyon izgalmas rész a műben, amely gyengébb idegzetűeknek nem való. Különösen ajánlott a Mester és Margarita (amikor a professzor „elveszti a fejét”), vagy Shakespeare-től a Rómeó és Júlia (ágyjelenet). Ha van az osztályban sci-fi rajongó, tessék ecsetelni a művek fantasztikus vonásait. " [www.kultura.hu]