Csühes Pali írásai
-
Radio 'n' Magazine 'n' Gigs 'n' Records 'n' T-shirts
RNR666 Rádió
kanadakáosz
Real Rejects : Not Allowed (Alien Snatch! Records) 2024
Te jó ég mekkora lemezindítás! Hááát lehet a ‘Not Allowed‘ az év dala nálam. Amúgy a többi hét sem marad el mögötte, sőt az utolsó az majdnem pont olyan jó. Változatos az egész lemez, mégis nekem a 2000-es évek Atlanta-i vonala ugrik be legtöbbször, The Carbonas, The Customers, Dinos Boys ilyenek, a régebbiek közül meg a The New Bomb Turks.
Szóval a stílus garage punk/RnR, rá lehet fogni, hogy lo-fi, de itt ez nem azt jelenti, hogy direkt szarul szól, mert nagyon is ki van találva a hangzás. A Klazo tavaly előtti lemeze szólt hasonlóan, kábé az sistergett így az elektromosságtól. Az meg, hogy orgona is van a zenekarban, csak még színesebbé teszi a képet. A srácok kanadaiak és előtte Thee Artificial Rejects néven futottak. Mégezelőtt az énekes/gitáros meg talán a basszer is a kurvajó Phone Jerks-ben játszott.
Nincs mese, nálam 2024 top 10 az fix.
Ja és 10″-en jelet meg 45-ös fordulaton. Szólhat mint az állat!
spotify >> ITT <<
bandcamp >> ITT <<
***
Jól mondta Bon Scott.”girls got the rhythm”
Teen Cobra : Buzzkill (Big Neck Records) 2024
Debüt nagylemeze egy férj-feleség RnR/punk duótól Washington D.C.-ből, húsz dal nem egészen fél óra játékidőben. A hangszerpark egy gitár, egy pergő és egy állótam amire rá van ragszalagozva egy csörgődob, oszt csá. A zene ’50-es/’60-as ős Rock n Roll, ’70-es punk és ’90-es garage keveréke. Elnézést, tökéletes keveréke. Elsőre egy kevésbé zajos és kaotikus Tunnel Of Love jutott róluk az eszembe, de pár szám után leesett, hogy Andy Macbain Tunnel Of Love utáni zenekarára, a The Monsieurs-re még inkább emlékeztet, de valahol olvastam velük kapcsolatban olyasmit, hogy a Ramones és a The Gories adoptált gyermeke pont ilyen lenne, vagy valami hasonló. Igaz ez is.
Nagyon-nagyon-nagyon jó lemez, nálam 2024 TOP10-ben benne, az biztos és megint megerősödött az a véleményem, hogy ebben a stílusban a nők a legjobb dobosok!
spotify >> ITT <<
bandcamp >> ITT <<
facebook >> ITT <<
instagram >> ITT <<
***
Austin punx
Love Collector : Last Night / First Night Of Leather (Sweet Time Records) 2024
Jófajta ’77-es punk a texasi Austinból. Minden itt van ebben a négy számban amiért sokan képtelenek vagyunk megunni ezt a lassan ötven éves zenei zsánert. A full egyszerű, de trükkös gitártémákra és a hatásos refrénekre gondolok elsősorban. Ja, és az ilyen zenekarokban mindig van egy karakteres hangú énekes.
Ezeket mind hozza a Love Collector amolyan Sex Pistols/The Danmed/ The Kids-es és texasiak lévén Bobby Soxx/Huns-os formában.
A srácok nem éppen fiatalok, már a ’90-es években nyomultak különböző zenekarokban, de ez a bandájuk is már közel tizenöt éves, ehhez képest ez a harmadik 7″-es kislemezük, mondjuk koncertezni koncerteznek, a Gonerfest-en már többször játszottak, ha jól tudom.
A Sweet Times Records dolgait nagyon szeretem, pár kiadványáról írtunk már korábban >> KLIKK << , ha érdekel.
spotify >> ITT <<
bandcamp >> ITT <<
instagram >> ITT <<
facebook >> ITT <<
Na, az egyik számot a kislemezről így játszották koncerten másfél hete:
***
Ratos de Sao Paulo
Thee Dirty Rats : Down The Rathole (Mandinga Records) 2024
Háromszámos kislemez Sao Paulo-ból a Fernando Hitman (dob/ének) és Rat Caesar (szivardoboz gitár/ének) alkotta duótól. Ők már jártak nálunk 2016-ban, sőt Rat Caesar, azaz Luis Tissot másik két formációval is lépett fel nálunk az évek során. Egyszemélyes bandájával a The Fabulous Go-Go Boy From Alabama-val illetve a Human Trash trióval.
A patkányok zenéje is RnR-trash mint a Go-Go Boy, vagy a Human Trash, de van benne valami nagyon alap, táncos groove és egy kis mechanikus jelleg. Valami a Suicide világából, vagy Jon Spencer és a mocskosszájú vén kéjenc , Andre Williams (R.I.P. esetében Rest In Pussy) bizonyos dolgaiból, de az újabbak közül Urban Junior is az ember eszébe juthat a brazil kettőst hallgatva.
Kedvencem a ‘Use Me’ c. szám. Az igazi party dal. Halvány emlékeim vannak a budapesti Thee Dirty Rats buliról, de arra emlékszem, hogy ment a táncikálás rendesen!
Jaaa! És a lemezborító mennyire jó már?! Imádom.
spotify >> ITT <<
bandcamp >> ITT <<
facebook >> ITT <<
instagram >> ITT <<
***
Argentína. Az ország, ahol népszerűbb volt a Ramones, mint Michael Jackson.
Zulo : Una Especie De Extraña Condición (Fake Sex Tape) 2024
A Zulo egy power pop / garage rock / punk zenekar Argentínából, pontosabban Rosario-ból, ami egy nagyon nagy város, a Paraná folyó partján, ami az Amazonas után a második legnagyobb folyó Dél-Amerikában (apám, anyám földrajz tanár volt, bocsánat. hahaha).
Na, szóval nem rég ismerem ezt a zenekart, de totál beszippantott. Még lehet nem is „rendes” zenekar, csak stúdió/hálószoba project.
A két fix tag Osvaldo és Alfredo, legalább is nekem ez jött le.
A 17 számos album nagyon változatos, elég csak a feldolgozásokat venni, amiből négy is található a lemezen. Van egy dal tavalyról a Cold Stereo-tól ami egy frankó garage banda az Usa-ból. Van egy Jay Retard-tól a 2000-es évekből, őt nem kell bemutatni. Egy a 90-esből a Guided By Voice-tól ami ilyen indi rock/ alter cucc, de ennek ellenére jó. És még egy, az pedig a The Replacement-től a 80-asból, azt hiszem őket sem kell különösebben bemutatni. De előző lemezeiken is nagyon jó bandáktól dolgoztak fel számokat: Ramones, The Kids, The Wipers, 13th Floor Elavetors, M.O.T.O.. Ebből is látszik, hogy a srácok nem csak zenészek, de nagy zene-mániások is lehetnek.
Ahogy mondtam ez a 17 szám igen változatos képet mutat, végül is az előzőleg felsorolt zenekarok hatása egyértelműen érződik, a M.O.T.O. az különösen, de nekem sokszor beugrik a Puerto Rico-i Davila 666 is. Nagyon fülbemászók az énekdallomok, a vokálok, gitárharmóniák, mégis punk az egész.
Nagyon jó album, egyenlőre még nem unom a magyar telet, de január környékén már külön jól fog esni ez a Dél-Amerikai hangulat az biztos.
A kiadójuk más cuccaira is érdemes ránézni, mert azok is jók >> ITT <<.
you tube >> ITT <<
spotify >> ITT <<
bandcamp >> ITT <<
két dal akusztikusan:
***
Szinti és Oi!
No Filter : Sans Filtre (Avant! Records) 2024
Nem is tudom mivel kezdjem. Kezdem azzal, hogy az olasz Avant! kiadót nagyon régóta szeretem, a legelső kiadványa óta. Az akkori megjelenései pont olyanok voltak amiket én nagyon csíptem: His Electro Blue Voice , The Feeling Of Love, Funk Police, Black Bug, Movie Star Junkies. Szóval ezek a gitárosabb rockosabb zenék. A mai napig küldi Andrea, aki a kiadó ügyeit intézi a hírleveleket, hogy mi jelenik meg éppen (köszönet érte!). A kiadó profilja már régen cold-wave/electro industrial-ra váltott, bár az ilyen zenéket is szeretem, de nem ez nálam a fő csapás. Szóval mindig meghallgatom az aktuális Avant! kiadványokat (nagyon bő a katalógus!) és van ami tetszik, van ami nem annyira.
Az új hírlevélben küldött promó szöveg már egyből felcsigázott: Oi and coldwave sound, Synth punk, mix between New Order and The 4 Skins. Ami egyből eszembe jutott erről, az a magyar Stílus Együttes T.A.B., azaz Támadnak A Bőrfejűek című száma volt. Ami ugye Gáspár Kornél (Új Látásmód Fúzió) és Mészáros Csaba (Csermanek Lakótelep) közös szerzeménye.
A párhuzam hellyel-közzel igaz is, meg nem is. A No Filter zenéje azért jóval erőszakosabb, ami talán lehet azért is mert ez a három srác már húsz éve a francia Black Metal undergroundban nyomul.
bandcamp >> ITT <<
spotify >> ITT <<
facebook >> ITT <<
instagram >> ITT <<
***
sajt, tulipán, garázspank
The Protos : Drain In My Brain ( Gips Records, No Front Teeth Record) 2024
Uhh, azt a mindenit!!! Ismét a hájjal kenegetés, tejben-vajban fürösztés esete forog fenn. Mármint mintha direkt nekem készítették volna ezt a lemezt. A hangzás, a dalok, de még a lemez borítója is full ’90-es évek lo-fi garage punk. Crypt Records cuccai , The Gories, Oblivians, Bad Times, Billy Childish, ilyenek. Plusz a felállásuk is az, amit a legjobban bírok az ilyen stílusban: dupla gitár NINCS basszus és egy lány a dobok mögött!
Hollandok a srácok és játszanak még ebben-abban, az egyikük pl. a Achterlich-ben akikről már írtunk korábban >> ITT <<.
A lemezen 12 szám van, a játékidő nincs egészen 27 perc, a hangzás olyan nyers amilyennek lennie kell, a dalok a hatásosság jegyében vannak megírva, primitívnek is mondhatók, de sokszor a nagy ordibálás közben egy-egy énektéma dallamosra vált, ami kurvajó tud lenni!
Garage trash, blues punk, egy kis proto punk, van itt minden amitől szép az élet!
spotify >> ITT <<
bandcamp >> ITT <<
instagram >> ITT <<
***
koncerten is jók a srácok!
itt meg egy teljes buli videója:
-Köszönöm, pont jó.
Jacket Burner : Terminal Depression (Dirtbag Distro)
Trash-punk-RnR valahonnan Új-Mexikóból, úgy gondolom egyszemélyes hálószoba projekt ez, a dalokat egy Vertoff Tiers nevű srác írta és játszotta fel. Interneten nem igazán nyomul a srác, zéró infó róla. Ezelőtt volt egy négy számos ep-je, ami a Goodbye Boozy-nál meg is jelent kazettán, húsz példányban. Ez a nagylemeznyi anyag pedig egy Kansas-i kiadónál látott napvilágot, szintén kazettán, de már ötven példányban.
A zene hótegyszerű trash-punk-lo-fi-RnR mint a Buck Biloxi and the Fucks, a The Spits, vagy a Livefastdie stb.. Tudom egy autista fasz vagyok, de én az ilyen zenéket órákig el tudom hallgatni, például hosszú vonatutakra szinte kizárólag ilyeneket viszek.
Jövő év elején a Goodbye Boozy Records ki fog adni egy 7″ kislemezt, úgy gondolom azt meg is rendelem majd.
teljes lemez >> ITT <<
bandcamp >> ITT <<
***
Pop, de jó pop.
Warietta : Handkuss Jesus (Cutter Amer Records) 2024
Újabb project Guillaume Marietta-tól, Metz városának egyik legaktívabb undergound figurájától. Egyik zenekaráról a no wave / post punk Funk Police-ról nemrég >> ITT << írtunk, de játszotta blues punk (később pszichedelikusabb) The Feeling Of Love-ban, amivel két alkalommal is tiszteletét tette nálunk, Budapesten és Szolnokon. Aztán ott volt az A.H. Kranken ami noise rock-punk vonalon mozgott és sajnos csak egyetlen nagylemeze jelent meg, mondjuk az az In The Red Records-nán (!). A Plastobéton az meg egy nagyon jó industrial-punk szörnyűség volt. Aztán olyan tíz éve az összes fentebb felsorolt zenekar feloszlott, vagy szüneteltette a tevékenységét, és Guillaume, Marietta néven adott ki lemezeket, nagyon nyugis folk-psy-shoegaze stílusban. Jó zenék voltak azok, de egyáltalán nem az enyém.
Na, idén meg itt a Warietta. Csak a Marietta kezdőbetűje van feje tetejére állítva ugyan, de a különbség a zenében nagyobb azért. Saját meghatározása szerint panic-pop, de a bemutató szövegben a new wave, gothic rock, post punk, psychedelic pop is találó. Nem vagyok egy nagy Bowie ismerő, de az is benne van szerintem, úgy mint valami a 90-es évek jobbfajta tánczenéiből. A lemezt Guillaume írta és játszotta fel kizárólag szintetizátor és zongora segítségével.
Nagyon jó cucc, meg is rendeletem kazettán 6eurós, szerintem baráti áron. De megjelent vinylen is.
spotify >> ITT <<
bandcamp >> ITT <<
instagram >> ITT <<
facebook >> ITT <<
videó #1
videó #2
***
– On telephone? – Oh yes, i’m total on.
Oh Telephone : Kill Kill Kill (Voodoo Rhythm Records) 2024
Jajjj! De nagyon örülök ennek a lemeznek, így 2024-ben főleg! Miért mondom ezt?! Mert ezt a fajta széttorzított, szétvisszhangosított rohadék garage/psy zenét manapság szinte senki nem játssza már, legalább is ilyen jól nagyon-nagyon kevesen. Pedig én például az ilyenekre tudtam leginkább bulizni, szólhatott lemezjátszóról, vagy a MySpace-en keresztül. De azért koncerten ütöttek be a hasonló bandák igazán a régi RNR666 Bulikon, Budapesten főleg a Trafik Klubban (RIP Pásztor Tomi) vagy Szolnokon a Tomi Büfében. Olyanokra gondolok, hogy Jack Of Heart, Regal, Le Pécheur, The Weakends, Shiva and the Dead Men, Acid Baby Jesus vagy a Catholic Spray. Lehetne még sorolni, mert tényleg rengeteg hasonló vonalon mozgó zenekar megfordult RNR666 Bulikban a 2000-es évek végén és a 2010-es elején.
Na, mindegy. Szóval ez a zene azokban az időkben menőnek számított (az is volt és ma is az szerintem).
A svájci Oh Telephone is nagyon hasonlóban utazik mint az előbb említett zenekarok és persze az azon időszak kaliforniai bandái, mint a Sneaky Pinks, akiktől fel is dolgoztak egy számot, ami a lemez címe is egyben. (Ez >> ITT << egy nagyon jó válogatáslemez amin ennek a kaliforniai vonalnak az ismeretlenebb zenekarai vannak.). Van még egy feldolgozás, mégpedig a kult-klasszik Los Saicos-tól, Perból.
Igazi bulizene, ami széttekeri az agyad garantáltan, de bűnös tested sem kíméli, mozogni KELL rá!
Kösz fiúk, remélem összejön majd egy Oh Telephone koncert Budapesten!
Nekem egyenlőre kedvencem az első szám és az Oh No című több mint hat perces frankóság, aminek a dalszövege is kurvajó:
” I drank with a rascist dude, oh no
I drank with a rascist dude, oh no
He seems like a dick head too, oh no
He seems like a dick head too, oh no
I bet he’s a sexist too, oh no
I bet he’s a sexist too, oh no
I drank with a rascist dude, oh no
I drank with a rascist dude, oh no ”
in Top 10 in 2024 for me, for sure!
spotify >> ITT <<
bandcamp >> ITT <<
facebook >> ITT <<
instagram >> ITT <<
***
Cleveland punx
MK Ultras : MK Ultras (Big Neck Records) 2024
Ahogy azt nyáron megígérték az előzetes kazetta ( >> ITT << írtunk róla) után a srácok, megjelent a nagylemezük is. A kazetta öt dalából négy itt van, plusz négy új.
A stílus természetesen maradt jó kis, riffelős punk ‘n’ roll ami emlékeztet a Ramones-ra, a Misfits-re és a The Wipers-re, de azért megvan a saját íze bőven. A 12 inches vinylen 45-ös fordulaton rendesen megdörrenhetnek ezek a számok! Szerintem a nagy Cleveland-i punk ősök ( Rocket From The Tomb, Dead Boys, Electric Eels, The Pegans ) is elégedettek lennének/lehetnek ezekkel a fiatalokkal.
Ahogy a kazetta, úgy a lemez borítóján is ugyanaz a modell látható, aki történetesen az énekes barátnője és zenésztársa a Jaguar 77-ben aminek hihetetlenül jó kislemezéről >> ITT << írtunk korábban.
Az említett énekesnek van egy másik zenekara a Archie And The Bunkers ami egy nagyon jó orgonás garage punk duó.
spotify >> ITT <<
bandcamp >> ITT <<
instagram >> ITT <<
facebook >> ITT <<
***
MONTREAL!
PYPY : Sacred Times (Goner Records) 2024
Éppen tíz éve jelent meg az első PYPY lemez a ‘Pagan Day‘ és emlékszem, akkor valami olyasmit írtam, hogy ‘Még az év elején tartunk, de számomra már megjelent az év lemeze‘.
Most sincs ez másképp a második lemezükkel. Ők sem változtattak sokat és az én ízlésem sem változott különösebben, meg hát ez a kilenc dal olyan jól meg van írva és olyan sokszínű, hogy az hihetetlen. Szerintem ezek slágerek. A különböző stílusok úgy keverednek akár egy adott számon belül is, hogy észre sem veszi a hallgató az átmenetet. Van itt Bush Tetras szerű lazább no wave/funk, Devo-s szintipunk, de az album címadó száma akkora Hawkwind, hogy az csak annak nem világos, aki életében nem hallott egy Hawkwind számot sem. Persze a társaság régebbi/jelenlegi zenekarainak hatásai is ott vannak bőven. A Duchess Says-re és a Red Mass-re gondolok leginkább. A ritmusszekció és az énekesnő az előbbiben, a gitáros-énekes az utóbbiban érintett.
Érdekes, hogy korai Red Mass-t és az annak elődjének tekinthető CPC Gangbangs dolgait a Duchess Says első kislemezének számaival együtt rendszeresen játszottuk régi RNR66 Bulik alkalmával, ( Pedig a CPC Gangbangs drug-punkja és a Duchess Says táncos zenéje látszólag elég távol álltak egymástól. ) amikor még nem is áll össze a PYPY. Érdekes dolgok ezek…….
Sokszor érdemes rámenni erre a lemezre, mert van itt mit hallgatni bőven.
spotify >> ITT <<
bandcamp >> ITT <<
facebook >> ITT<<
instagram >> ITT <<
***
és élőben milyen JÓ!!!!!!!