Az OvO zenekarral 2007-ben találkoztunk először, mikor a miskolci DIGÉP zenekar fellépett a párizsi Sonic Protest fesztiválon ami valami olyasmi mint itthon az Ultara Hang. Több napos nemzetközi kísérleti zene fesztivál rengeteg jó fellépővel. Azok közül akiket mi láttunk fellépni ők nyűgöztek le leginkább. Egy nagydarab csuklyás férfi dobolt és egy vékony apró lány földig érő rasztákkal gitároztt és hörgött, visított valamiféle minimál okkult sátánista metált, vagy valami hasonlót. A koncert után a digépes Sado beszélt velük és cseréltek címet. Rá egy évre már az Almássy téren játszottak RNR666/FŐDALATTI szervezésben nagyszínpadon, füstgéppel profi cuccon. Erre pár hónapra meg a Filterben  gyakorlatilag egy Dj keverőn keresztül. Mai napig emlékszem a hangtechnikusuk arcára amikor leesett neki, hogy ez nem poén, itt ez a keverő. De jó bulit nyomtak. Aztán voltak még a
IV.Retek fesztiválon Miskolcon, meg volt egy Müszis buli is. Ez a négy koncert amin én voltam csak mindig egy lépéssel felfele lépett minden tekintetben, ahogy számomra a lemezeik is csak egyre jobbak. Úgyhogy elképzelhető, hogy ez a következő budapesti buli lesz a legjobb ……………

ja, meg a kedvenc >>>>>>>>>>>>>>>>

This year Swiss rock and roll band The Monsters turned into his 30th. The Monsters are such a phenomenon like Motörhead. They also have a very own style. „M” is the 2nd of the 3 anniversary albums. It is a muck pile for trash rockers. Raw, short, fast songs almost without melodies, but with minimlaist lyrics. Exempli gratia

And the penmanship is laudable. Every info is written by hand with blue and red pens. It has brought my self-decorated high school’s books to my mind.

„M” OUT NOW ON VOODOO RHYTHM RECORDS! Anyway the title of the album is taken from Fritz Lang’s film „M”. Here is

Record release tour in November Switzerland, Germany, Austria, Holland, Norway, Belgium.

Az idén 30 éves The Monsters zenekar egy három részes sorozattal (az elsőről itt írtunk) ünnepli meg e jeles évfordulót, és örvendeztet meg minden jóravaló trashrockert. Íme a második kis mocsok halom, a hetedik The Monsters studió album, az ‘M’.

Amitől azt kapod amit megérdemelsz. Kopogtatnak az ajtón, kinyitod. Ott áll négy középkorú férfi, az egyik se szó se beszéd rád borítja egy 120 literes kuka teljes tartalmát, kiröhögnek és húznak is elfele, de az egyikük még oda szól, hogy most a szomszéd következik, és ha akarsz, menjél te is velük. Te meg ugye vagy mész, vagy maradsz otthon. A négy középkorú férfi természetesen a Monsters négy tagja.

Végül is a Monsters olyan jelenség, mint a mondjuk a Motörhead. Nekik isvan egy saját nagyon karakteres stílusuk, és azon belül mozognak lemezről-lemezre ilyen-olyan irányba. Ez most jó töményre sikeredett: a hangzás nyers, a számok rövidek és elég gyorsak, a dallamok szinte teljesen mellőzve, a szövegek a lehető legminimalistábbak (az első három dal szövege a számcím maga párszor elhadarva: Baby you’re my Drug / Dig my Hair / I can’t stop, oszt heló).

A külalak megint csillagos ötös, szaktanári dicsérettel! Minden infó, plusz a dalszöveg kézzel írva kék és vörös golyóstollal vagy filctollal – gondolom Beat-Man munkája. Kurvára a saját magam által felturbózott középiskolai tankönyveimet juttatja eszembe.

Ja, és a lemez a címét  Fritz Lang 1931-es filmje, az ‘ M – Egy város keresi a gyilkost’ után kapta. Igen jó film, itt megtalálod angol felirattal.

Release Date Oct 28.2016
– Vinyl Album with Free CD + Posters 
– Audio CD With Double Paper Back cover

Record release tour in November Switzerland, Germany, Austria, Holland, Norway, Belgium.

BOM is a ONE-MAN-WITH-BASS-BAND by Kornél Bíró, who e.g. also was in legendary yodeling punk group Spatzen Jodler Sextett, which was a side project of Lyuhász Lyácint Bt, the freighter of industrial/noise/experimental music scene in Hungary.

Next month he is going to play in some places in Europe, including Lauter Krach (industrial – elektro – IDM – experimental – hardcore techno – ambient – noise –  powerelektro – musik klänge) festival in Germany

– When, where and why you have started the BOM project?

The first time I gave a solo concert was in 2014 on an event called „Zajkert” (Noisegarden) in my hometown Debrecen. This concert was a 13 minutes long pure improvisation. Before this I was not thinking about this project, but after the concert I knew that I want to do this. The thing I liked the most was the challenge itself, and the total freedom of creating something new. I enjoy pushing the boundaries, even my own ones.

– Your only instrument is the bass guitar, but there are many high tunes in your music. How many effects and gadgets are used by you? And what is about your strings?

I use quite a lot of pedals, for example distortions and delays, an octaver and a lot of other great gadgets, which help me make a bass sound that differs from the traditional bass guitar. My strings are normal. I use the same strings since seven years: DR Sunbeam 45-105. Because they have a brilliant treble and warm sound at the same time, but it can be quite aggressive if needed. The pots settings on my amp are unusual as well. I use a lot of treble and bass, and I cut off the middle tones.

Your guitar is a unique instrument. Could you say something about it?

I designed my guitar and a 29 year old talented friend of mine, Csaba Boldogh, made it up. The body of the instrument was made of cherry tree. It has very colourful and beautiful treble and bass tones, but no middle tones. It’s a neck-thru bass guitar with very good stability. It has a Kahler Bass Tremolo Bridge from the 80s. The pickups were made for me by Kent Armstrong. I told my friend who had built it that I needed something like a vintage instrument regarding its shape and sound. So it would be a beautiful vintage instrument with zero kilometre.

In the beginning there was just improvisation, but are there pre-written parts nowadays?

Yes, it started like that, but at the very beginning there were a few concerts that I could not manage as I expected. Especially one concert in Budapest was a negative experience for me. I had technical problems during the soundcheck, then I had some conflict with the technician. I had to start the concert right after this nerve-racking situation. I was in a very bad state of mind and after about 20 minutes of torture on stage I dropped my instrument and left. After this I decided that I will write the frames in advance. Now the written and improvisation parts are 80%-20%, but sometimes it can change.

You said that when you was listening to recordings of your shows you reckoned those horrible ones even for yourself too, and then you thought that should move toward a more listener friendly direction.  

Yes, that’s right. The last time I gave concert was in November 2015, since that I had problems with a rehearsal room. Listening to the records I made during this time I realised that there was need something else next to the bass. Since then I learned to use a drum machine and learned things about midi as well. These were unknown for me before. Besides these on live concerts I use a small analogue synthesizer and a strongly effected microphone to tell texts. I like to use distortion and delay regarding the microphone as well. In the rehearsal room I use a few other instruments and things to take samples – for example an electric organ.

In early November you are going to start your tour. Some words about it?

Last November I got an invitation for the Lauter Krach Festival III in 2016 which will be held in this November in Lauter, Germany. After this I was mailing with clubs from Germany and I organised a tour with eight stages. There will be five concerts in Germany, one-one in Austria, Hungary and Romania. I will record every concert, then I cut the best parts out on my third album. It will be released on cassette and as well as digitally.

You will get into a van with your equipments and go?

– As you say, with the difference that I will go by my 33 year old VW Golf Mk1.

There are some bands where you are in.

I am a member of a group called Lyuhász Lyácint Bt. since 1997. This year we celebrated its 25th birthday.  I am thankful for being a band member, and we do not plan to make an end of giving wonderful concerts. We give a few shows a year so it is not exacting. An another band which I founded in 2013 called Százaségő is an improvisational noise rock band. The other band members live in Budapest, so it is not an easy thing to organize a concert, and besides that everybody has their own musical project, so nowadays we don’t give concerts. I am also a member of a band called Milzenvirgil which is founded by Sándor Kaszás (guitar) from the Flexible Juice. We did just one gig so far, but it was a great experience.

Furthermore you organize a concert series called BanZaj in Debrecen. We know how very difficult to organize underground shows in any countryside town in Hungary, but your series seem well-founded.

It is true that it is not an easy task, but thanks to these events a lot of great musicians and bands can get to Debrecen. I’m sure these events won’t stop as Modem – Centre for Modern and Contemporary Arts – provides us opportunity to hold a few events per year there. Besides that there is the Felező Klub, where I also could manage a few events. And I always try to find new venues. For example the next BanZaj show will be inside a water tower on 2nd of November. It will be the first stage of my tour.

Nagy öröm és megtiszteltetés számunkra, hogy a Goddamn Gallows után az amerikai hardcore country színtér egy másik kiváló képviselője JOE BUCK lesz a vendégünk szeptember 25-én Budapesten.

Joe Buck Kentucky állam egyik kisvárosában született. Még magyarországi mértékkel is kisváros, hisz csak tizenhétezren lakják. Egy farmon cseperedett fel. Elmondása szerint nem tud olyan korai emlékeket felidézni, hogy ne zenélt volna. A családban mindig szólt a zene, és mindenki zenélt. Tinédzserként elköltözött szüleitől, és ’79-től különböző nagyvárosokban punkoskodott, és – őt idézve – „zilliónyi punk bandában játszottam.”

Lakásában rendszerint üvöltött a zene, Ramones, Pistols, Clash, ilyenek. Egy nap becsengetett az egyik szomszéd, s így szólt: Amiket hallgatsz, az mind szar, tedd fel inkább ezt! Azzal átnyújtott egy Hank Williams Greatest Hits lemezt.

Na ekkor változott meg Joe Buck, azaz Jim Finklea élete TELJESEN. Innentől csak a country és az amerikai folk zene létezett számára. Ez a ’80-as évek elején történt, de a ’90-es évek közepéig nem játszott countryt, mert tudta, hogy a trükkök, fogások eltanulásához idő kell. Egyetlen zenekarának jelent meg lemeze ebből az átmeneti időből, a Gringo-nak. De ez sem punk zene volt, inkább Gun Club-szerű blues punk. Amúgy a Gringo mindkét nagylemeze igen jó kritikákat kapott akkoriban. Ezután a Legendary Shack Shakers-ben nyomult, ami egy viszonylag népszerű és elismert rock’n’roll zenekar azóta is.

Majd Hank Williams III oldalán találjuk, aki a nagy példakép és inspiráció, Hank Williams unokája, és country metal punk zenét játszik, amit ő csak Hellbillynek nevez, és tagja volt Phil Anselmo Superjoint Ritual-jának is. Joe Buck az ő Damn Band nevű kísérő zenekarában nagybőgőn, ill. Hank metál bandájában, az Assjack-ben basszusgitáron játszik.

One man bandként a kétezres évek eleje óta nyomul Joe Buck Yourself néven. Ugyan van pár CD-je, de a lemezkiadás nem nagyon izgatja, inkább a koncertekre összpontosít. Végül is állandóan úton van.

09. 25. VASÁRNAP 19:00

127. RNR666 BULI

JOE BUCK YOURSELF (USA)

+ ez alkalomra összeáll a

SZENT CSALÁD ORAL ORCHESTRA

BUDAPEST, TRAFIK KLUB
VIII. ker, Mikszáth tér, a Zappa Caffe alatt,
bejárat a Szentkirályi utcából!

Jegy: 1200-

És hogy ki az a Hank Williams? Ő a country legenda.
Aki hátfájását alkohol és mindenféle drogok kombinációjával kezelte.
1953 január 1-én hajnalban egy Cadillac hátsó ülésén állt meg a szíve.
Mellette üres sörös dobozok, és egy befejezetlen dalszöveg.
Koncertre tartott. 29 éves volt.

És hogy ki is valójában Joe Buck?

Swing Cremona is the fifth LP from Pierre Omer, but the first from Voodoo, even though their relation to Beat-Man is very old – from the seven LPs of The Dead Brothers (Swiss ‘funeral’ Rock n’roll) six were released by Voodoo, and members also regularly play at Reverend Beat-Man albums.

As the name of the band already suggests, this is a swing album, their own compositions, couple covers (Louis Armstrong, Duke Ellington, Irving Berlin) and also the swinged version of ‘Miserlou’ familiar to many from Pulp Fiction. And I bet there is also one cover that RNR666’s favorite little toothless sonofabitch, Jerry Dammers (of the Specials) also played already.

I can again say this is a very good record, and not just for grandfathers! I consider myself an honest punkrock’n roller who also fancies death metal, and I still like it! Needless to say this stuff is light years from the pseudo-swing / old-timer crap that is so popular now in Hungary.

The mad professor-like character is the noxious communist vampire, Bela Lugosi, who evicted mayor of Budapest under the dictatorship of the proletariat in 1919 >>>

Pierre Omer Bandcamp

The Devils  Sin, You Sinners! / Voodoo Rhythm Records (2016)

This why one loves Voodoo Rhythm Records (for this as well..): Every now and then they find a brand new, young, only locally known band, like this one band from Naples that formed in 2015 (last year in other word) and they release them on vinyl and CD – pick your format.

What kind of band names itself ‘The Devils’ in 2015? One that’s young, dumb ass, don’t give a damn, simple, self-confident, and one that gets to the point. Well, all these fit them I think. The fact that they got their name after the 1971 Ken Russel movie, The Devils, sheds some light on why these lovers are dressed as a priest and a nun. According to them, they grew up on blues and punk, and they listened to a bunch of underground bands such as The Cramps, Hound Dog Taylor, The Gories, Jon Spencer, Fugazi, Hasil Adkins, The Oblivians.

They recorded their LP in Montpellier with Jim Diamond (bassist of The Dirtbombs!!!) when Beat-Man happened to be in the area, and he signed them right away. And rightly. The Record. When I say 10 songs in 17 mins, you can already suspect there are no elongated intros, psychedelic parts, etc. Instead we have hysterical grind and FUZZZ orgy!!!! Brute and primitive, so much so as the 17 minutes seems more like 37, and you don’t really have any feeling you are missing anything.

The lyrics also follow this concept. The obsessed repeating of words and half sentences. “Onan came on the floor / the priest touched me harder” and that’s it. Or “This town once was wild / but now it’s drunk” repeated 15 times. The music is of course total trash rock n roll, but towards the end of the record there are some instrumental pieces, that – if you were to repeat them for 1-2 minutes – could go for a stoner song, similar to very early Kyuss. And sometimes they remind us of our Finnish brothers, Black Magic Six (also a duo). Great release, great band, I definitely feel we will see them on the RNR666 stage soon!

Tényleg semmi másra nem vágytunk idén nyáron, mint, hogy valahogy, akárhogy csak éljük túl a kibaszott hőséget – éppen ezért eszünkbe sem jutott a nyár kellős közepére koncertet szervezni, a 100-as Klub Schlekije viszont egy olyan visszautasíthatatlan ajánlattal jött elő, amit egyszerűen nem tudtunk kihagyni. Így történt tehát, hogy beszálltunk a GODDAMN GALLOWS budapesti koncertjének szervezésébe és így, egynappal a buli előtt még egy interjút is sikerült velük összehoznunk. Nesztek!

CS.P.: Hogy telik ez a jó hosszú túrné, hogy bírjátok? Van energiátok még bulizgatni a koncertek után meg út közben?

G.G.: Már 10 éve tournézunk nagyon keményen, de eddig ez a leghúzósabb túrnénk, 54 nap 53 buli, egy szabadnap. Azért mindig találunk alkalmat bulizgatni.

CS.P.: Hogyhogy nem Joe Perreze jött veletek erre az EU túrnéra, hanem Jayke Orvis?

G.G.: Joe meghatározatlan időre kilépett a bandából mert megszületett az első gyereke, most Iowában tetovál egy szalonban, nem is akárhogy!

CS.P.: Egy régebbi interjúban kérdezték tőletek ki lenne az a három zenekar akikkel a legszívesebben lépnétek színpadra ugyanazon az estén. Ti azt válaszoltátok: a Motörhead, Tom Waits és a Motörhead. Ősszejött ebből valamelyik?

G.G.: Sajnos nem jött össze, hogy játszunk a Motörhead-del, viszon Fishgutzzz egyszer lehányta Lemmy csizmáját! Tom Waits telefonját azóta is várjuk, de csak nem hív!

CS.P.: A korai időkben mikor még foglaltházban laktatok nem néztek rátok a squatterek úgy mint az ufókra mikor megtutták, hogy country/rockabilly bandában játszotok?

G.G.: Nem volt soha semmi probléma, általában úgy szét volt csapva mindenki, azt sem tudták mi van.

CS.P.: Én nem tudom eldönteni, hogy a Goddamn Gallows melyik oldalon áll. Sátán vagy Jézus?

G.G.: A Biblia a kedvenc mesekönyvünk ugyanúgy drukkolunk Jézusnak mint a Sátánnak ugyanis szeretjük a jó bunyókat.

CS.P.: Melyik az a zene amin nagyon meglepődnénk, hogy szerettek? Úgy értem, hogy például, nekünk van egy haverunk aki a legnagyobb extrém metálos, de szereti Tori Amost!

G.G.: Baby Genius (dob) szereti a Blink 182-t, Fishgutzzz (bőgő) szereti az ilyen rádiópopot mint az Izzy, TV Avery (mosódeszka/harmónika) meg szereti az Abbát.

The Devils: Sin, You Sinners! / Voodoo Rhythm Records (2016)

Ezért szereti az ember a Voodoo Rhythm Records -ot (ezért is!)! Időnként előkapnak valahonnan egy vadiúj, fiatal, max helyi szinten ismert bandát, mint ezt a 2015 ben (írhattam vóna, tavaly) alakult nápolyi brutál duót, oszt kiadják bakeliten, cd-n. Kinek melyik a szimpatikusabb formátum.

Mégis milyen banda adja magának a ‘The Devils’ nevet 2015 ben? Hát, fiatal, hóthülye, beleszarós, egyszerű, magabiztos, lényegretörő. Na, ez mind igaz is rájuk, azt hiszem. Némileg árnyalja a képet, és megmagyarázza miért visel ez a szerelmespár papi ill. apáca öltözéket a színpadon, ha tudjuk, hogy a nevet az 1971- es Ken Russel film, az Ördögök után vették fel.

Elmondásuk szerint Blueson, punkon nevelkedtek, és egy rakás underground bandát hallgattak, olyanokat hogy: The Cramps, Hound Dog Taylor, The Gories, Jon Spencer, Fugazi, Hasil Adkins, The Oblivians. Hát ebbe a sorba nem nagyon lehet belekötni….

Na. Ez év februárjában vették fel a lemezt Montpellier -ben Jim Diamond -al (The Dirtbombs basszer!!!) midőn Beat-Man is éppen arra járt, és egyből szerződtette őket. Nagyon helyesen.

A lemez. Ha annyit mondok, hogy 10 szám 17 percben? Akkor már sejthető, hogy itt bizony nincsennek hosszú intrók, pszichedelikus elszállások, egyebek. Dara van, hisztérikus, mániákus tekerés és FUZZZZ orgia !!!!!! Primitív és durva. Annyira, hogy a 17 perc inkább 37 nek tűnik, és nem is nagyon van hiányérzete a hallgatónak.
A dalok szövege is ugyanezt a koncepciót követi. Szavak, félmondatok mániákus ismétlése. „Onan came on the floor / the priest touched me harder” oszt kész. Vagy „This town once was wild / but now it’s drunk” 15 ször egymás után…

A zene persze totál trash rock n roll, de a lemez vége felé van pár instrumentális szám, aminek egy-egy témáját ha mondjuk 1-2 percig ismételgetnék takaros kis stoner dal is lehetne belőle, mondjuk olyasmi mint a nagyon korai Kyuss. Ja, meg néha finn testvéreink, a Black Magic Six is beugrik (akik úgy szintén duoban nyomják).

Nagyon jó lemez, nagyon jó banda, határozottan úgy érzem, hogy látni fogjuk őket RNR666 színpadon hamarosan!