„ – Mentünk le a Tisza-partra többedmagammal, és én már a kis gombabüfékben hangolódtam, hát elég részegen szálltam fel rá. Aztán kisvártatva felfigyeltünk a nem éppen helyinek kinéző nyugdíjas csapatra, kezükben lévő kamera árulkodott külföldiségükről, nem sok korukbeli szaladgál kamerával errefelé, aztán kiderült, hogy walesiek, és kisvonat rajongók, ez a hobbijuk, mindent rögzítenek kamerával, ment a pálinkaivás, jól berúgtunk, volt rá idő, a 15 km/órás sebesség megengedte az alapos munkát. Talán ennek köszönhetően kicsit elnéztük a leszállót, az egyik oldalon aztán kidobáltuk a csomagokat, hálózsák, meg ilyenek, a másik oldalon meg kiugráltunk, a walesiek mindezt vették kamerával, hú de megnézném, majd beálltunk tornasorba, és rákezdtünk a Vamos a la playa című slágerre. Na, nekem ez a kedvenc élményem a kisvonattal kapcsolatban.”