Timur77 írásai
-
Radio 'n' Magazine 'n' Gigs 'n' Records 'n' T-shirts
RNR666 Rádió
Álomleírás-Szalámi
– Öltözzön katonához méltóan! Szedje össze magát!
Próbálok körbe nézni.A barettet a fejemen megigazítom, és hozzá a tölténytáskát is szorosra húzom.
– Mi van magával katona?Úgy néz ki mint aki szórakozni indul!Szedje össze magát!
A tölténytáskát még szorosabbra húzom. A fejemen található fehér,ám lyukas símaszktól nem látok, csak alig.
Ennek a furcsa szögnek a sarkában a parancsnok ül egy pultnál, a menetiránynak háttal.
Előtte egy felespohár, benne valami sötétszínű ital.
– Tudja, katona,harc előtt nem jó inni! Ez csak arra jó,hogy tompuljon az ember tudata.
– Tudom. Egyszer én is így akartam verekedni… – bátorkodtam az előljárónak megjegyezni –
Az alagút végén spirál alakban szállok fölfelé ,érzem és látom kívűlről ahogy öregszem.
Kékes, aszalt testem a Halál előtti utolsó pillanatban egy gyógyító emberméretű tű elé kerül.
Kiválaszt belőlem egy számítógépet. Az azonnal elkezd egy hatalmas szalámis szendvicset enni.
Oda nyúlok és elkapok egy csomó szalámit. Vadul elkezdem magamba tömni,mikor a tű rám üvölt:
– Nem azért gyógyítottalak meg,hogy újra tönkre tegyedet magadat!Azonnal add vissza a gépnek a szalámikat!
Elkezdem dobálni neki őket vissza,sértődötten dobálom, egyre csak dobálom, de sosem akar elfogyni az a kurva szalámi…
A SEGGEMEN JÖN KI
Ismerősei nagyon nagyképűnek találták őt.
Egy napon stílusosan cigarettával a kezében ment a trafikba,majd onnan stílusosan a belvárosi MÁRKÁS ITALOK nevű szeszáruldába, ahol olcsón szerzett magának egy üveg vodkát.
Hazafelé menet találkozott egy kedves barátjával. Beszélgetés közben, azonban a szeme sarkából észrevett egy ismerős arcot.
– Te figyelj!
– Na?
– Most elmondok neked valamit, de te vagy az első akivel meg merem osztani ezt az élményt.
– Mondd csak bátran…-szólt barátja kicsit érdektelenül-
– Szóval látod azt a srácot ott?
– Melyiket?
– A zöld pólóban.
– Ja amelyik cigizik?
– Nem a másik,amelyik most is a száját harapdálja.
– Most már igen.Miért? Mi van vele?
– Az a csóka oda jár iskolába ahová mi,és a seggemen jön ki.
– Hát én még életemben nem láttam!
– Várjál! Úgy értem,tényleg a seggemen jön ki!
– És?
– Figyelj,mikor leülök mondjuk a budira,kidugja a fejét,és nem csinál semmit, csak a száját harapdálja.
– Hát ilyen hülyeséget se hallottam! Menjél a picsába!
– azzal barátja felpattant és elment haza –
Névtelen úr, baromira unta hogy ez az egyén a seggén jön ki, úgy döntött urologiára megy.
– Jó napot kívánok!
– Jó napot!Miben segítehetek?
– Az az igazság,hogy van egy gyerek,aki a seggemen jön ki!
– Úgy érti,kijön és a száját harapdálja?
– Igen! Honnan tudta?
– Ez egy igen ritka betegség, de a plasztikai seggészünk képes eltávolítani.
– Mikor volna ez esedékes? Minél előbb szeretném kivetetni.
– Akár most azonnal! Készen áll?
– Remek! Hogyne!
A műtét után Névtelen úr egy akváriumban ébredt.Arcát maszk fedte, körülötte buborékok, a kórteremben nem volt senki. Próbált a fejéhez kapni de nem volt mivel. Mikor körbe nézett a teremben két oldalt további akváriumokat látott. Az egyikben a teste és a segge, közvetlenül egymás mellett lebegtek,valamilyen tartósítószerben.
Nagyon megijedt. Az izgalmi állapotban gyorsabban pittyegett az életjeleket mérő orvosi műszer. Elájult.
Nem sokára megébredt, most a másik oldalra szegezte tekintetét.
Az agyában azonnal beállt a halál, akkora volt a sokk. Az orvosok hiába rohantak…
Elfelejtették, hogy a páciens feje még így is látta, hogy a szomszéd akváriumban, ott a gyerek aki a seggén jött ki. Na és a fej? Hát megint csak a száját harapdálta…
A ruha eszi az embert
Nem lesz, és nem volt agyonbonyolítva.
A ruhákkal abban a boltban senki sem törődött.
Ide-oda dobálták őket, hajigálták bele a porba, nemtelen próbababákra aggatták őket.
Ha például francia bugyi lennék, bizony én sem feszesíteném bárki kis fenekét!
mikoris leette az üzletvezető és ott felejtette.
Ez felszívódott, és nagyon ízlett ez a kis rózsaszín kabátnak.
Huligánok húst dobáltak a boltba és ezt is megízlelték a ruhák, a húsból szerencsésmódon valamennyiüknek jutott, és ráálltak a húsra.
Nem kaptak ugyan, de látták hogy az üzletvezető, sőt az eladók is húsból vannak.
Mikor megelégelték a textil-sanyargatást fényes nappal senkit és semmit nem kímélve megtámadták az embereket!
A kabátok megtámadták a kis öregeket!
A cipők a kismamákat!
A bugyik az épp arra járó hentest!
Egy narancsszínű sál beszélgetni kezdett egy részeg közmunkással!
És mindenkit megettek! Leszakították a lábukat, elharapták a nyakukat, a cipők vérben gázoltak, nyelveikkel a vért nyaldosták az utcakőről, a kisgyerekek ki lábukat, ki fejét vesztve de rohantak!
De hiába… A bőrdzsekik elállták az utat. A szövetkabátok (ugyanis ők a legintelligensebb ruhák) vezették az akciót. Az embereket kegyetlenül vérbefojtották és mindet felfalták! Semmit nem hagytak belőlük, még a csontokat is megették! És mindezt nyersen!
Csupán egy dolgot hagytak meg belőlük…a ruháikat…
GYOMORNAPLÓ (RÉSZLET)
ahhoz hogy kajához jussak pénz kell.hallottam egyszer egy úriember a spermáját a bankba tette,majd abból vitte el a ballagó gyerekét egy ünnepi lakomára.magam sem cselekszem hát másképpen,gondoltam magamnak és útnak indultam.
Mikor bementem fehér és steril termek fogadtak csinos nővérekkel,és kivénhedt orvosokkal.minden tele volt rajzolva faszokkal meg tele aggatták a falakat meztelen nőkkel amit én baromira élveztem.
Oda mentem a pulthoz:
-miben segíthetek?-kérdezte a portás-
-hát leadám a gecimet némi pénzért cserébe.
-őőőő…tehát spermát adna?
-hát ha itt így fogalmazzák akkor igen!
-máris szólok valakinek.
Szólt is derekasan,munkájához illő pedantériával,hogy lám itt egy újabb férfi ki a génjeit sem rest bérbeadni az arrabukszájúaknak,hogy én mint donor egy jól lakott donor legyek.
-erre tessék!
Követtem hát az urat,és bevitt az orvoshoz,egy rakás kérdés meg egy-két teszt után a kezembe nyomtak egy rakás videót,dévédét meg újságot képekkel hogy akkor menjek be és végezzem el a dolgomat.
Be is mentem és mivel ki is csapattam hamarjában inkább egy adag gőzölgő pörköltre gondolva mint sem lucsoktól csöpögő női nemi szervekre ki vittem a kész anyagot a kezembe nyomták a pénzt én pedig az első étteremben jól be is zabáltam.
(később kaptam csak a hírt,hogy a spermámnak áldozata is volt,mert egy gyermek testét csupa fanszőr fedte,köszönhetően annak,hogy véletlenül beleejtettem az anyagba egy darabot a bütyköm körüli hajból)
ILYEN CSÖMÖR NEM LEHETSZ!
ücsörögve nyári munkát keresett.
Talált is egy, igen abszurd lehetőséget.
Idős embereket kellett fuvaroznia egy falubéli temetőben, egy kiszuperált
golfkocsival.
Ez a szerény kerest azonban, csak az ott tartózkodására volt elég, ő azonban
többet akart.
Kapott egy tippet miként egészíthetné ki kenyerét.
Bizalmasa szerint:
"Figyelj Zoli! Jól meg kell dugni őket! Baromi sokat perkálnak, és csak a gyomor,
nem a fasz kérdése az egész."
Az első alkalommal leküszködve hányingerét, a szétvert görény állagú punnába
tolta virslijét, és kavargó gyomorral omlott a Halálhoz oly közeli test odvas
felszínére.
Idővel leküzdötte undorát, bukszája pedig egyere vastagodott.
Egy reggel hívást kapott egy idős hölgytől.
Az ebédre megbeszélt randira már felkészülten érkezett.
Mikor bement a házba, az öreglány szexi ruhában fogadta.
Fémberakásos fogairól a Nap sugarai visszaverődtek, míg bajusza száraz, és vékony
szája felett stílusosan húzódott.
Térdig érő melleit a vállára dobta és rávetette magát Zoltánra.
Ecetszagú szájából, vérszegény nyelvét Zoltán szájába dugta, és keményen
lovagolt az alsó szinteken is, majd hirtelen a nő egy kardott vágott hősünk
mellkasába, és mielőtt az örök vadásztemetőkbe távozott volna, hogy furikázza
és dugja meg a frissen érkezett öregembereket, ennyit mondott nekik a vénasszony:
ILYEN CSÖMÖR NEM LEHETSZ!
A TRANSDANUBIAI CUKORHÁBORÚ
BARTA BALÁZS=BASILEOS NACZUS BARTUS, A FEHÉRVÁRI INTENDÁNS FEHÉRVÁR-ORSZÁG ABSZOLUTISTA URALKODÓJA SPAGOJ ELŐTT 2-TŐL. URALKODÁSA MA IS TART. A NÉP URALKODÁSA ALATT BOLDOG. AZ ORSZÁG VIRÁGZIK.
VINCZE ÁRPÁD=JOCSOÁ DE VINCSELLÉR, A MONOCIKLI-HÁZ SARJA.KANIZSAI FŐISPÁN, ABBÉ, ÉS MÁRKI. URALKODÁSA SPAGOJ ELŐTT 4-BEN KEZDŐDÖTT. HIVATALBA 18 ÉVESEN LÉPETT. FÖLDALATTI REAKCIÓSKÉNT KISZAKÍTOTTA AZ ADDIG OSZTATLAN VILÁG TESTÉBŐL KANIZSA VÁRMEGYÉT,ÉS KORMÁNYZÓVÁ LÉPETT ELŐ. HÍRHEDT VILÁGI KICSAPONGÁSAIRÓL, ILLETVE A MONOCIKLIK IRÁNTI VÉGTELEN SZERETETÉRŐL. JÓINDULATÚ URALKODÓ.
BENCZE TIBOR=TIMÚR. ENYINGI NAGYKÁN. A BERHIDAI FEJEDELEMSÉGBEN SZÜLETETT, SPAGOJ ELŐTT 20-BAN. A FEJEDELEMSÉGBŐL MENKÜLNIE KELLETT EGY RÉTINÉGER TÁMADÁS MIATT. AZ ENYINGI TÖRZSEK FOGADTÁK BE. HAMAR FELFIGYELTEK HADÁSZATI ÉS POLITIKAI ÉRZÉKÉRE, ÉS SPAGOJ ELŐTT 4 VAGY 5 KÖRÜL KÁNNÁ VÁLASZOTTÁK A KABÓKAPUSZTAI KURULTÁJON. AZÓTA IS Ő NAGYKÁN.
DIPLOMÁCIA LEVELEZÉS A SZENT SPAGOJ UTÁN 1. ÉVBŐL.
FÜVESHÚS
Ilyenkor rendszerint sírni kezd a zuhany alatt, és tehetetlenül rángatózika tálcában fekve.
Ma sem volt ez másképp.
Felvette tehát,legkevésbé fingszagú gatyáját és útnak indult.
Miután közösen elfogyasztottak pár spanglit, és már kezdett hatni az italok
különböző keveréke is, Dávid észrevette, hogy szaktársa Zoltán éjszakába nyúlóan csilis babot készít magának. Speciális kollégista csilis babot,mely a babot nélkülözi.
Látván a helyzetet, csesztetni kezdték az éjszakai séfet,aki csak lankadatlan keverte tovább a darált húst,a hagymát,az olajat és a fűszereket,hogy azok jól összeérjenek, mire a szája is összeérne vele.
Dávid csak nézte a fűtől beállt agyával a kavargó mócsingokat és odaégett hagymadarabokat.
Hirtelen sikítani kezdett,majd összeesve sírni kezdett és megint tehetetlenül rángatózott.
Azt mondta magát vélte felismerni a lábosban.
Álomleírás-Világvége
A világ végén az emberekből két fajta létezett.
A normálisak és a megszállottak.
A megszállottak valamilyen értelemben zombik voltak,akik a normális emberek életére törtek.
Négyen ültünk egy ekkor, igen népes tanya körül, ahol egy csinos fehérnéppel beszélgettem, és udvaroltam neki.
– Te is tetszel nekem, de barátom van tudod…amúgy mi a véleményed a barátomról?
– Hát, ha el vagy vele akkor biztos jó, de nagyon véleményem nem lehet róla, mert nem ismeremem – közöltem diplomatikusan. Erre ő:
– Jó, de ez nem jelenti,hogy mi nem szexelhetünk!
Egy félig lejátszott ágyjelent után
Fizikusok
Volt neki felesége is, de kapcsolatuk titokzatos volt.
Iskolába jövet, sosem autóval jött, még a tömegközlekedést sem vette igénybe sosem.
Bicikliveil jött. Az ő kis csepel kerékpárjával amit még a hős időkben vásárolt meg, a Csepel művek legfényesebb időszakában!
Magánakvaló férfi ez a Tamás!
-mondták rá mindig kollegái és tanítványai is és ebben nem tévedtek, hisz bár senki nem tudta de Tomi tudathasadásos volt.
Két énnel rendelkezett, Toval és Mivel. To a kedves és megértő, türelmes, segítőkész sportfüggő fizika tanár volt akivel mindenki kibékült teljes mértékben.
Mi kezdetben csak olykor-olykor tűnt fel pár kellemetlen és agresszív perc erejéig,magában hordozva To sötét oldalát.
Hisz mily meglepő jelenség is az, hogy az ember akkor kapja az arcába a legdurvább,legdühösebb üvöltést nyálcseppekkel kísérve, mikor ő nem is számít rá, okkal vagy oknélkül.
Tominak órája volt egy gimnáziumi osztályban, és aznap a laborba vitte a sok sihedert,hogy itt vezesse őket mélyebbre imádott tantárgya ösvényein.
Az óra mindig csendben indult,aztán a gyermekeken újfent elhatalmasodott a szabadságvágy, és szegény oktatónkat rendszerint semmibe vették.
To nagyon szomorú volt emiatt, és Mi sokat is zargatta ezügyben:
ÖLD MEG!ÖLD MEG!MIND!
De To mindig ellenállt, pedig nemegyszer előfordult hogy a férfi mosdóban, dolga végeztével sajátmagával illetve a másik énjével került összetűzésbe, vagy saját magát ütötte, vagy a tükröt fejelte be. Ezeket sikerült ráfogni a
takarítókra,í gy ezen szakma képviselői amolyan átjáróházban dolgoztak,hisz mindegyikük munkahelye MItől függött, mert ő egy bomba volt, ami bármikor robbanhatott.
De ezen az órán egy kísérlet közepén, ez mind felrobbant, és ezeket a repeszeket, már senki nem élte túl.
Tomi odament a diákokhoz, leharapta fülüket, kénport és ként fújt az arcukba, konyhasót nyalatott velük, kaparta a táblát,áramot vezetett beléjük, keltetőbe rakta őket kettesével, és égő magnéziumot dobott közéjük.
Az egyiknek kitépte a lábát és azzal verte agyon a másikat!
Kicsöngetéskor egykupacba dobálta a kis maradványokat, égetteket, tépetteket, és mindenféle maradékot amit összehozott, beírta a jegyeket,elbúcsúzott megköszönte a figyelmet és kiment.
Csupán egy diák maradt életben,aki mindezt elmesélhette nektek…
KUKORICA GROTESZK
Borzasztó sokat evett belőle, és este nagyon berúgott a hámba.
Hát minek ittál annyit? – kérdezgette magát másnap-
Lázálmok gyötörték az éjjel. Azt álmodta hánynia kell,és e művelet okozta végét saját létezésének.
Álmában Zoltán barátja behozott neki egy lavort, hogy ha rosszul lenne, töltse tele nyugodt szívvel, és tátott szájjal.
A kukoricák nagy tömegben érkeztek meg a kinti világ babakék műanyag leletébe.Ott sorakzotak, gusztustalan és büdös tumultusokban, és egymással beszélgettek:
-Hát mi ez amiből mi kikerültünk ide?
-Különben meg kurva hideg van halljátok?
És hősünk ott ült, teljes rosszul lét, és szürrealista rémhant kerülgette az ő kis agyát, és közben csodálkozott hogy milyen szépen is diskurálnak ezek a zamatos falatok.
Nézte őket, és szelíden kérdezgetni kezdte őket, ujjával közéjük túrt, hogy megsimítsa őket, de azok nem reagáltak. Nem álltak szóba ezzel a hozzájuk képest ordenáré méretű valamivel.
Üvölteni kezdett velük:
– Hát ti itt? Mit csináltok itt? Mit csináltok itt kint?
– Hát ha hozzátok beszélek, legalább nézzetek már rám, a sárga szemeitekkel!
Egyre ingerültebb lett, közben ismét hányingere támadt.
Zoltán nem foglalkozott vele, hát megoldja ő, mit kínlodjon ő ilyen fertelmes szituációban?
Végül kihányta saját magát teljesen bele a tálba, és a kukorica közé vegyült.
Zoltán barátja fogta kivitte tálat,a tartalmát a wc csészéjébe helyezte,lehúzta és elmosta.
Így szűnt meg létezni a mi kis hősünk,és gyülőlte meg a kukoricát.
SIMÁN ÁTMEGYEK A MAGON
Feri ifjúkora teljében volt mikoris eljutott arra a szintre, hogy tudott unatkozni.
Meg volt neki ez a fantasztikus képessége, hogy unatkozzon.
Ilyenkor rendszerint a kocsmában üldögélt és csak fogyasztott és fogyasztott.
Volt egy morbid kérése mikor megérezte a halál szelét aggkorában.
Azt kérte a feleségétől, a rokonaitól,a gyerekeitől, sőt még a tetves, rühes macskájától is, hogy ha őt egyszer eltemetik akkor arccal lefelé temessék, mert fél hogy holtan kijönne a sírból borért.
Mikor meghalt, kívánságának nem tettek eleget, ugyanis a toron senki sem akarta, a hátára leróni utolsó kegyeletét.
Így eltemették hanyatt fekve. Ez súlyos hiba volt a falu és a család helyzetét tekintve, ugyanis Feri tényleg visszatért, és kifosztott egy egész ital lerakatot, és három péket is lehányt, úgy kellett leütni egy lapáttal, tudják olyannal ami fából van.
Így hát újra eltemették őt, ezúttal arccal lefelé, azt állította, hogy így csak lefelé fog kaparni.
Kapart is, mert a sírásók mindig hallották a feltörő zajt a föld alól, és egy otromba hangot ami csak ennyit üvöltött a végtelen semmibe:
SIMÁN ÁTMEGYEK A MAGON!
VAZULISTA ÁLOM I. (több még nem volt)
Ott dolgoztak kézzel az inotai pank ismerőseim és nagy halmokat dobáltak össze, 50méter mélységből fénycsóvákkal kísérve.
Megkérdezetm hát Vazul barátom hol is a testmosoda?
Rámutatott egy kis fülkére ami kb 1méter magas volt.
Kinyitottam és odabentről kijött Vazul barátom kezében egy konzervvel törölközőben. Rákérdeztem:
– Te Vazul! Milyen konzerv az?
– Hát ez kérlek kóla ízű darált hús.
– És tényleg kóla ízű?
– Ekkor az édesanyja mellé állt, rámnéztek és Vazul göndör kacajban fakadt ki:
– Hát én nem tudom! ANYÁM CSINÁLJA!
Ezután mondom akkor rendben tényleg megfürdök, de nem értettem miért vannak a zuhanyrózsa lyukaiba virslik tömve.Rákérdeztem:
– Te Vazul! Miért vannak virslik tömve a zuhanyrózsa nyílásaiba?
– Azt én szúrtam beléjük mert úgy viccesebb! hahahahha
aztán felkeltem