Matti "Peltsi" Pellonpää
1951. 03. 28. – 1995. 07.13.
Az első (Mika) Kaurismaki film, amit láttam, a Zombi és a Szellemvasút volt. Az egyik kedvenc filmem lett. Abban tűnt fel nekem az a bajszos ember először. Harryt, egy rock and roll együttes vezetőjét alakította. És akkor most vizionálj kedves olvasó: a havas tájon nagy turnébusz suhan, oldalán nagy betűk büszkén hirdetik a zenekar nevét: Harry and The Mulefukkers. Azonnal látni akartam az összes Kaurismaki filmet.
Az a bajszos ember meg mindegyikben szerepel, és mindegyikben önmagát játssza. Annyira, hogy a filmekben saját ruháit viseli. És amikor a Tatjanában két húzásra megiszik egy üveg vodkát, akkor tényleg megiszik egy üveg vodkát. A leghíresebb finn bohém a 80-as években bárokban, kocsmákban élt, addig ivott, míg az asztalra borulva el nem aludt. Nem volt lakása, de néha még saját ruhái sem.
Aki Kaurismaki – Vigyázz a kendődre Tatjána (Take care of your scarf, Tatiana) 1994.
Nemcsak a filmekben alakított olykor zenészt, az életben is.
Karrierje a finn rádióban kezdődött, ahol hangjátékokban szerepelt, majd amatőr színtársulatokban játszott, közben Színiakadémiát végzett. 1991-ben (Dolly és szeretője) és 1992-ben (Bohémélet) is elnyerte az Európai Film Akadémia Felix díját a legjobb férfi színész kategóriában.
Természetesen bohém, és zseniális, ego nélküli „mindenember” írta róla valaki. Én meg azt mondom, Matti minden szerepében, a sajátjában is, annyira esendő, annyira emberi, hogy az embernek sírni támad kedve örömében.