Hé, te! Elég Butthole Surfers-fanatikus vagy ahhoz, hogy tudd: készül egy dokumentumfilm a Butthole-ról? Na, mi megkerestük a film producerét Noa Durban-t, hogy személyesen ő meséljen a kétezerhuszas évek legjobban várt doksijáról.

– Kérlek, először is mesélj magadról! Csak nem egy főállású Butthole Surfers dokumentumfilm producer vagy?

–  A nevem Noa Durban, Los Angelesben élek. Korábban több művész, nonprofit szervezet üzleti szakértőjeként és tanácsadójaként dolgoztam, mielőtt tavaly betársultam Tom Stern mellé, akivel közösen ezt a doksit készítjük. A Butthole Surfers Movie amúgy az első filmem, és igen, ez a projekt jelenleg kitölti minden időmet.

– Hogy jött az ötlet, hogy Butthole dokumentumfilmet készítsetek?

–  Tom Stern, a rendező-producer a Butthole Surfers-tagok barátja amióta a nyolcvanas évek közepén videóra vette a banda CBGB-s fellépését. Együttműködtek aztán több projektben, például az Entering Texas című rövidfilmben, vagy az egész estés Freaked című moziban, továbbá Tom készítette Paul Leary számára  a Do You Like To Eat a Cow videót. Aztán Paul Leary és Gibby Haynes azt mondták neki, hogy ha valaha készül róluk dokumentum, akkor azt akarják, hogy ő csinálja azt – és most bele is kezdett! Tom mindig is akart egy filmet a Butthole Surfers-szel. Nagyfilmje, a Freaked, eredetileg Butthole Surfers-ihlette történet akart volna lenni, de az élet úgy hozta, hogy ebből nem lett semmi. Mostanra a Butthole olyan életszakaszához érkezett, ahol megérettnek érezték az időt egy róluk szóló film elkészítéséhez, amely egyben Tom és a banda több, mint három évtizedes együtt munkálkodásának kulminációs pontja is lehet. Gyártásvezetőnk, Paul Rachman ismert zenei videó- és dokumentumfilm-producer, ezen kívül a Slamdance Filmfesztivál szervezője. A zenekarral is közvetlenül együttműködünk, akik teljes archívumukhoz hozzáférést biztosítottak nekünk.

– Mesélj kérlek a filmről, hogyan képzeljük el? Időrendiséget követsz, vagy lesz valami speciális dramaturgiai íve? Lesznek benne olyan exkluzív tartalmak, mint soha sem látott videók, fotók, különleges megszólalók stb?

–  A filmet leginkább egy musicalhoz hasonlóan képzeltük el, a mélységes mély archívumból építkezve, ahol a zene adja meg a szerkezetet. Erre a gerincre építjük rá a legjobban sikerült interjú-részeket, régi videofelvételeket, animációkat, grafikákat és számos szürreális dramatizált jelenetet, hogy mindezeken keresztül meséljük el a zenekar viharos történetét: kevésbé időrendhez kötve, sokkal inkább kísérletező módon – az ő anarchikus szellemükben.

– Az instagramod alapján szoros kapcsolatban vagy a zenekar tagjaival.  Úgy tudjuk, hogy a zenekartagok már nem mind Texasban élnek. Sokat utazol a film készítése során, mintha egy road-moviet forgatnál? Mi volt a legemlékezetesebb pillanat az eddigi forgatások közül?

–  Igen nehéz egyetlen emlékezetes pillanatot kiválasztani az egészből, de személy szerint én azt választanám, amikor Gibby megmutatta, hogyan dolgozik a megafonnal, és amikor együtt improvizáltunk. Hatalmas élmény volt számomra – „zenélni” (vagyis inkább: zajolni) Gibbyvel. Rengeteget utaztunk mindenfelé az Államokban, a legjobb interjúk, történetek után kutatva. Hét állam számos városában forgattunk és még legalább 3 további államot be fogunk járni a forgatásból hátralévő pár hónapban. Ebből úgy tűnhet, hogy csupán utazgatunk és bulizunk, de valójában arról van szó, hogy az emberek könnyebben kötélnek állnak, ha a stáb utazik hozzájuk, ahelyett, hogy összetoboroznánk őket egy helyre a forgatás kedvéért.

– A Butthole basszusgitárosát, Jeff Pinkus-t nem láttuk a trailerben, vele mi a helyzet?

– Jeff Pinkus, a legendás basszusgitáros és kedves barátunk szintén támogatja a projektet, de egyelőre úgy döntött, hogy kimarad belőle. Ettől függetlenül, minden tiszteletünk Jeffé és boldogok lennénk, ha résztvenne a filmben.

– Mesélj a trailerben látható mormotákról, légyszi és külön érdekel, hogy hogy a picsába vettétek rá őket, hogy gitározzanak?!

– Az állatok, melyeket a promóvideónkban láthattatok, sajnos csak digitális technika szüleményei. Paul Leary ötlete volt, hogy bizonyos koncertjelenetekben földi kutyák játsszanak, szóval az ő tiszteletére kerültek bele a mormoták a trailerbe. Ugyanakkor az is lehet, hogy valódi, betanított mormotákat láthattok majd a filmben, Butthole Surfersnek öltözve: meglátjuk…

– Mesélnél arról a Gibby bábúról amely a „Gibby nemrég felfedezte, hogy részben askenázi zsidó!” című videóban is szerepel?

–  Azt a Gibby bábut Drew Massey bábművész készítette. Ez a bábú az egyik segédeszközünk a Butthole-sztori életre keltéséhez. Mivel a ’80-as, ’90-es évek felvételeinek zöme szar felbontású VHS videó, megpróbálunk minél kreatívabbak lenni történeteik újrafeldolgozásában, szóval, nem akarjuk beszélő fejek tömkelegével ellaposítani a filmet, inkább arra törekszünk, hogy átadjunk valamennyit a Butthole-ra jellemző őrületes alkotó energiákból, emiatt lesznek a bábok, a földi kutyák és a többi, amiket majd láthattok!

– Studio albumuk 2001-ben jelent meg utóljára. Te, mint amolyan hivatalos Butthole-szakértő, mit tudsz: lesz még valaha új Butthole album?

–  Ami egy új Butthole Surfers lemezt illet, azt mondom: sohase mondd, hogy soha! Amit elárulhatok, az annyi, hogy érdekes dolgok vannak mozgásban jelenleg is, amíg beszélgetek veletek…

– Emlékszel amúgy, hogy mikor fedezted fel magadnak először a zenekart? Láttad őket valaha élőben színpadon játszani?

–  Sajnálatos módon 1993-ban születtem, és időm legnagyobb részét szülőhazámban, Izraelben töltöttem, így sohasem láttam őket élőben! Ez is az egyik oka, hogy nagyon motivált vagyok ennek a filmnek az elkészítésében. Meg akarom mutatni mindenkinek a „Butthole varázslatot” mindazoknak, akiknek erre nem volt esélyük valós időben. Szóval, én kb egy évtizede nagy rajongójuk vagyok. A Ministry Jesus Built My Hotrod-jában „találkoztam” először. Gibby-vel, aztán, amikor mélyebbre ástam és „felfedeztem” az egész Butthole Surfers-t: csak néztem! Rendkívül szerencsésnek érzem magam, hogy ezen az álomprojekten dolgozhatok!

– Véleményed szerint amúgy miért fontos 2022-ben filmet forgatni a Butthole-ról?

– A Butthole Surfers egy óriási hatású, ám tragikusan aluldokumentált zenekar. Úgy érezzük, hogy itt az ideje, hogy egy filmmel hozzájárulhassunk ahhoz, hogy a Butthole elfoglalhassa méltó helyét a rock-/punk-/zene- és persze Texas mozgóképes történelemben egyaránt!

– Mesélj, amúgy, hogy van Gibby manapság? Mivel tölti a napjait?

– Gibby remekül van, Brooklynban él a feleségével és fiával. Mostanában főleg a kisfiú baseball-karrierjét egyengeti. 2020-ban kiadott egy remek gyerekeknek-fiatal felnőtteknek szánt könyvet Me and Mr Cigar címmel, valamint rendszeresen turnézik és fellép Paul Green Rockiskolájában.

– Ha egyszer elkészülsz a filmmel van már újabb ötleted, hogy miről/kiről készítenél újabb mozit?

– Részemről, egy másik zenekar, amelyet jobban meg szeretnék ismertetni a anygközönséggel, az a Type O Negative – egy másik legendás együttes, akik sokkal több elismerést érdemelnének, mint amennyit eddig kaptak. Tom és én ezen kívül gyűjtögetjük az ötleteket egy horror filmhez is.

– Hogy tervezed, mikor lesz látható a film? Tudnak valahogy segíteni neked a BS rajongók, hogy a filmed elkészüljön, illetve pontosan mire van szükséged a film elkészüléséhez?

– Egy nagyobb fesztiválon, mint például a Sundance, vagy az SXSW-n, szeretnénk bemutatni a filmet, nagyjából jövő ilyenkor! Még mindig gyűjtünk az utómunkára, hogy szeptemberre egy nyersvágással rendelkezhessünk, akkor lesz ugyanis a jövő évi fesztiválok előválogatása. Ha a rajongók, akik ezt olvassák, képesek bármennyivel hozzájárulni a film elkészültéhez, nagyon hálásak lennénk! Az adományok az USÁ-ban adóvisszatérítésre jogosultak, a The Film Collaborative-en keresztül. Adományozni pedig ITT TUDTOK!

– És azt tudtad-e, hogy az RN666 Magazin egyszer régen kiadott egy split kislemezt, RNR666 Records néven és örök tiszteletünk jeléül „MUSIC FOR GIBBY” lett a kiadónk mottója? A 250 darab lemezből a #001-es példányt azóta is őrizzük, hogy egyszer eljutassuk azt Gibby-nek. Válalnád-e ezt a szent küldetést, hogy átadod neki a lemezt és ezt a pillanatot akár meg is örökíted számunkra?

– Örömmel! És ígérem, hogy megörökítjük majd számotokra Gibby reakcióját is! Jöhet a postacímünk?

---

A felhasznált fotókat Noa Durban instagramjáról szedtük

Ezt a cikket angolul is elolvashatod: ITT

Köszönet a fordításért Csatinak