Borpuszta Feri egy vidéki ember volt. Nevét arról a településről kapta,ahol megszületett és élt, ugyanis ő egy olyannyira konzervatív családban nőtt fel, hogy sosem tette ki a lábát a faluból.
Feri ifjúkora teljében volt mikoris eljutott arra a szintre, hogy tudott unatkozni.
Meg volt neki ez a fantasztikus képessége, hogy unatkozzon.
Ilyenkor rendszerint a kocsmában üldögélt és csak fogyasztott és fogyasztott.
Volt egy morbid kérése mikor megérezte a halál szelét aggkorában.
Azt kérte a feleségétől, a rokonaitól,a gyerekeitől, sőt még a tetves, rühes macskájától is, hogy ha őt egyszer eltemetik akkor arccal lefelé temessék, mert fél hogy holtan kijönne a sírból borért.
Mikor meghalt, kívánságának nem tettek eleget, ugyanis a toron senki sem akarta, a hátára leróni utolsó kegyeletét.
Így eltemették hanyatt fekve. Ez súlyos hiba volt a falu és a család helyzetét tekintve, ugyanis Feri tényleg visszatért, és kifosztott egy egész ital lerakatot, és három péket is lehányt, úgy kellett leütni egy lapáttal, tudják olyannal ami fából van.
Így hát újra eltemették őt, ezúttal arccal lefelé, azt állította, hogy így csak lefelé fog kaparni.
Kapart is, mert a sírásók mindig hallották a feltörő zajt a föld alól, és egy otromba hangot ami csak ennyit üvöltött a végtelen semmibe: SIMÁN ÁTMEGYEK A MAGON!