3.
 
Kuczka Péter
(1923-1999)

Nyírségi napló (1953)
 

4   Az öregasszony megállott a dűlő
     sarkán a vedlett akácfák alatt,
     oly szürkén, mint egy vizekbe merülő
     roncs ág, vagy hétköznapi gondolat,
     s tompán, mintha a föld szólalna meg
     beszélt, szórta a panaszt és az átkot, –
     ezt a jajokkal és istennel kevert
     vad litániát, sötét miatyánkot.
     Keskeny válláról csengve földre csapta
     a munkától kifényesült kapát,
     és vékony öklét úgy döfte magasba,
     akár a szélben országúti fák,
     és szájából, e fogatlan üregből
     szaggatottan és csúnyán bugyogott,
     mintha a gyomor nehéz ételt vet föl,
     a zokogással elkevert szitok.

     Mert zokogott már. Rázta tehetetlen
     dühe és mindenféle fájdalom,
     hogy nem tud gyógyszert adni a gyereknek,
     s nem lesz öregségére oltalom,
     s hogy eddig be nem teljesült remények
     szítták erejét és a föld s a nap,
     és hatvan hosszú és keserves évet
     nyögött az élet igája alatt.
     És zokogott a kicsi öregasszony,
     már nem átkozott senkit, csak magát,
     megvert kutyaként nyöszörgött panaszlón,
     remegve, mint az országúti fák,
     csitult lassacskán, a fekete kendőt
     arcába húzta, aztán vontatott
     léptekkel – mert várta a szedetlen föld, –
     minket a dűlő sarkánál hagyott.
     Elvtársak, ott az északi falukban,
     hol gyárak füstjét nem viszi az ég,
     hol nem dörög vasút, és nincs még villany,
     megláttátok-e ezt a nénikét?
     Nektek kell lenni jó szónak és tettnek,
     emberi fénynek a villany helyett,
     kultúrának, könyvnek és szeretetnek,
     mely mutat eljövendő éveket.
     Gondoljátok meg jól, ti ott a Pártot
     jelentitek s a segítő Hazát.
     E síró öregasszony az anyátok,
     űzzétek széjjel gondjai raját,
     hogy szép öregség legyen a jutalma,
     s mosoly lengjen a tisztes ráncokon,
     mikor magát süttetni a kispadra
     kiül tavasszal a zengő napon.
 
 
5
 
 

OSZD MEG / SHARE:
Címkék / Tags: ,

Szólj hozzá / Comment ()


© Copyright 2013-2024 RNR666.